Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége
ták. 103 A Márianosztrán - Fr. András segítségével - a főoltárt, 6 mellékoltárt stb. 4 éves munkával megalkotó, Wondorfon is működött, Hasenmüller Jánosról, a nagyváradi kolostorban kiváló asztalosmunkákat és csodálatos domborműveket (8 mezőben 16 jelenet) alkotó Hertics Egyedről; a legnagyobb művész fráternek minősített Hyngeller Jánosról (a sajóládi kolostor ebédlőjének katedráját; a diósgyőri refektórium szobrászmunkájú díszajtaját; a pesti - ma egyetemi - templom 10 éven át faragott csodálatos szentélystallumait; a remekbe faragott tölgyfapadokat; az elbűvölő finomságú figurákkal díszített szószéket(?); a tüskevári kolostor domborműves sekrestyeszekrényeit, szentélyének tölgyfastallumait, ebédlőit, szószékét stb. készítette ő); Tatirek Félixről (aki több kolostorunkban - így Sátoraljaújhelyen, Pápán - csodálatos, de sajnos már részben elveszett munkákat készített); Rutschmann Antalról (aki a pesti pálos kolostor könyvtárát díszítette faragásban és szobrászatban kimagasló művészettel, de előzőleg Márianosztrán is oltárt alkotott) részletesen és 12 felvételen illusztráltan írt a szerző. A pesti egyetemi templomban található csodálatos faszobrászati és faragvány-emlékekről részletes tájékoztatást ad Kuthy Sándornak „A pesti egyetemi templom" című könyve. 104 (Csak a faragott emlékeket 16 felvételen mutatja be.) Csupán az értékelés érdekében említem, hogy Voit Pál 105 a tüskevári sekrestyét a közép-európai szerzetesi művészet legszebb alkotásai közé tartozónak minősíti. A hivatkozott művekben található részletes kifejtéseket csak néhány adalékkal egészítem ki: 1662. április 18-án temették el Máriavölgyben fr. Wekelle Pongrácot, akit 1639-ben tett fogadalma után Bécsújhelyre küldtek és ott a felső kórus stallumait, mint műasztalos testvér elkészítette, de Elefánton, Pápán és Máriavölgyben is dolgozott. 106 Meg kell említeni, hogy Fr. Hertics Egyed Nagyvárad előtt Nagyszombaton és Szakolcán is dolgozott. Herticsnek a segítője Fr. Aegidius volt. Voit Pál felhívja a figyelmet a sasvári kegytemplom orgonakarzata mellvédjének csodálatosan játékos és mozgalmas domborműveire is. 107 Érdekességként említem meg, hogy Márianosztrán 1762. szeptember 12-én faszobrász munkákra még szerződést kötöt103 Gyéressy Béla: Pálos faragások mesterei. Művészettörténeti Értesítő 1973. évi 3. szám. 199-215. w Kuthy S. i. m. 14-26. 105 Voit Pál: A barokk Magyarországon. Bp. 1970. 71. 106 Gyéressy i. m. I. 310. 107 Voit i. m.71.
