Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

tek Pflaum Józseffel,

108 de 1767-ben már arról ír a rendi napló,

109 hogy „az ebédlő freskóit Joseph Pflaum novicius szobrász foglalja aranyozott keretbe és elkészíti a karzat munkáit is". Elefánton „a kórus rácsozatát, rajta az angyalok szobrait Fr. Vencel faragta."

110 1786-ban Máriacsaládon azt vetette fel az államosítási leltár, hogy Fr. Vencelnek 73 szerszáma volt a képfaragó munkához.

111 A XVII. század Nyugaton, nálunk a XVIII. század a nagy orgonaépítések ideje. A szerzetesrendek - így a pálosok - laikus testvérei is gyakran készítettek orgonaszerelvényeket, de több adat van inkább arra, hogy budai (Joannes Staudinger), pesti (Janicsek József) stb. orgonaépítő mesterrel szerződtek. Ki kell emelni viszont még a pálosok XVIII. századi „műszaki" vonatkozású tevékenységét, elsősorban az építéstervezést, építészetet, építésirányítást és a geodéziát. Azt, hogy oltárokat, egyházi berendezéseket terveztek, az egyházi architektúrák teológiai mondanivalóját meghatározták, mezőgazdasági és ipari létesítményeket hoztak létre stb. az előzőekből láthattuk. Az is valószínű, amit Zolnay László állít,

112 hogy a középkorban a templomaik, kolostoraik építését maguk végezték, irányították, akár úgy, hogy „budaszentlőrinci építőmesterek segédkeztek az ország mintegy száz pálos kolostorának építésében, bővítésében", akár úgy, hogy egy-egy vikariátuson belül ment a vikárius, vagy perjel utasítására a templom-építésben járatos, az instrukciókat ismerő kőfaragó, vagy építőmester az építkezések irányítására. A XVIII. századból azonban ismeretesek a pálosrend irányelvei, melyeket az Országos Levéltár Tervtára T/16.13-37, számok alatt kezel. Kimagasló tervező-építész működésére is vannak adatok: Vépi Máté pálos szerzetes (teológiai doktor

113 és professzor) Rómában építészetet, mértant és rajzolást is tanult és lett a pálos rend építésze, geometrája és rajzolója. Az ő tervei alapján készült - 1736-1762 között - a sasvári pompás templom és kolostor (előtte az ideiglenes lakóépület) s ez esetben még az az érdekesség is fennáll, hogy a tervezést és az építkezést a korábban ezzel megbízott, de a pálosokkal már a helykijelölésnél ellentétbe került 108 Gyéressy i. m. II. 106. Gyéressy i. m. II. 129. 110 Gyéressy i. m. 1.127. 111 Gyéressy i. m. I. 45. 112 Zolnay László: Magyarország legnagyobb kolostorromja a budai hegyekben. Budapest c. folyóirat 1971. májusi száma; 36. 113 Gyéressy i. m. II. 280.