Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége
bek között: Sátoraljaújhelyen, Pápán, Fehérvárott, Szakolcán, Késmárkon, Szatmáron, Varasdon, Pozsegán stb.) Pálos eredetű a század legjobb iskolai bohózata, a Kocsonya Mihály házassága címmel ismert közjáték, mely már társadalombíráló jellegű; az elszegényedett, műveletlen, de rátarti kisnemeseket teszi nevetségessé. A könyvek személyes birtoklásától a rendi konstitúció eltiltotta a pálos szerzeteseket. Tudományszeretetük, könyvszeretetük a közös tulajdont képező könyvek megbecsülésében, gyakori olvasásában és másolásában jutott kifejezésre. A középkor és az ezt követő idők számos nagyhírű pálos könyvtárából csupán a bécsújhelyi, a máriavölgyi, a felsőelefánti, a lepoglavai és az örményesi maradt meg. 76 A XVIII. században már újra nagymértékű könyvtárfejlesztést hajtottak végre, s könyvállományuk gazdagsága hozzájárult a betöltött szellemi vezető szerephez. Nagyszombatban pl. 1727-ben 300,1729-ben 500 Ft szerepelt a könyvbeszerzésre kiutalt összegek között. 1760-ban a rendfőnökség a nagykáptalanon például 1000 Ft-os könyvvásárlásról számolt be. A márianosztrai rendház 1768-ban megkapta például Franz Xaver Lanchus szebeni püspök és váci kanonok 900 kötetes könyvtárát. Mindenesetre tény - az 1786. évi államosítási leletárhoz csatolt „Cathalogus Librorum" alapján -, hogy az államosított kolostoroknak a korhoz mérten gazdag, átlagosan 1000 kötetes könyvtáruk volt, de például Székesfehérvárott 1610, Sátoraljaújhelyen 2000, Pesten 6100 volt a könyvtárban levő művek száma, s a teológiai, vallástörténeti, filozófiai, klasszikái könyveken kívül kiterjedt a jogi, földrajzi, természettudományi, orvosi stb. könyvek széles körére. Felsőelefánton például 28 volt az orvosi könyvek száma, de Máriavölgyben 96 ilyet találtak. A könyvtárak mérete és jellege fokozta a tudományos és műveltségterjesztő munka végzési lehetőségeit. A tanulmány III. részének a végén példálódzva említettem néhány, a kolostorok egyházi kincsekben való gazdagságára vonatkozó adatot. Azok is érzékeltetik az ötvösök, takácsok, finomszövők stb. széles körű tevékenységét és foglalkoztatását, de kevésbé érintik a pálosok sajátos művészi közreműködését, a fráterek jellegzetes kézműves munkáit, műhelyeiknek kialakulását. A XV. és XVI. századból azonban néhány pálos szerzetbeli művész és mesterember működésére is vannak adatok. Tudjuk, hogy a rend tagjai között akadtak kiváló szobrászok és festők, s már művészetek gyakorlói, akik minden 76 Kisbán i. m. II. 76.