Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

szabad idejüket és tudásukat templomaik, kolostoraik díszítésére fordították. így: 1484 körül Dénes, a híres kőfaragó Remete Szt. Pál teste számára Budaszentlőrincen - a régi, kevésbé díszes kőkoporsó helyébe - vörösmárványból faragott művészei ereklyetartó, melynek oldalait a Szent életéből vett jeleneteket ábrázoló, finom mívű domborművekkel ékesítette.

77 Igen érdekes adatokat szolgáltat Zolnay Lászlónak a budaszentlőrinci pálos kolostornál végzett ásatások eredményeire is utaló - „Középkori budai figurálisok, újabb ásatási leletek alakos ábrázolásai (1962-1974)" című - cikke.

78 Érdekességként említem meg, hogy a diósgyőri pálos kolostorokban talált és valószínűleg Zákoly János által készíttetett márvány dombormű is az 14801490-es években készült, s mind rendeltetése, mind alkotó művésze körül már hosszú ideje tartó, eldöntetlen vita van.

79 Dénes kőfaragó 1487-ben halt meg. Feljegyzések vannak Fr. Vince kőfaragóról is, aki 1514-ben Budaszentlőrincen többek között új szentélyt épített: Bajcson szép oldalkápolnát emelt Kanizsay Dorottya - Perényi Imre nádor özvegye - rendeletére, ki ezt temetkezőhely ül építtette.

80 Ugyancsak Fr. Vince a fehéregyházi templomot és a monostor más épületeit is díszítette.

81 Vannak adatok Lőrinc festőre vonatkozóan, de a baranyai Szent László kolostornál is szerepel egy bejegyzés: „Andreas pictor, postea heremita".

82 Jakabnak a Fehéregyházán és Budaszentlőrincen készített színes ablakait említik, rámutatva, hogy a rendben egész ablakkészítő iskolát teremtett.

83 Olvashatunk arról, hogy Fehéregyházán 1475 körül halt meg Fr. Mátyás kovács, továbbá Fr. Bálint pék és Fr. Pál kovács; akik közül ez utóbbi jártas volt ostyasütő formák készítésében.

84 1514-ben Budaszentlőrinc orgonakészítőjeként Fr. Joannes orgonakészítőt és orgonistát említik,

85 de olvashatunk Kelemen orgonakészítőről és Fr. Servatius orgonistáról is ebben az időben. írnak Fr. Stephanus „artium magister"-ről is, 1517-ben. 77 Gyéressy i. m. II. 416. 78 Zolnay László: Középkori budai figurálisok, újabb ásatási leletek alakos ábrázolásai 1962-1974. Műv. Tört. Értesítő 1975. évi 4. szám. 255-267. 79 Joó Tibor-Sólyom Dezső: A diósgyőri pálos kolostor. HOM. Évk. XII. 1973.106-109. 80 Gyéressy i. m. I. 3. 81 Gyéressy i. m. 1.148. 82 Gyéressy i. m. I. 405. 83 Gyéressy i. m. II. 418. 84 Gyéressy i. m. 1.148. 85 Gyéressy i. m. II. 418.