Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

alkántornak nevezett fr. Miklós, az írók mestere (informátor scriptorum)."

72 A bajcsi kolostorban pedig feljegyezték, hogy „1494-ben lesz pálos szerzetes fr. Chanádi Albert", akinek Gyöngyösi dicséri az ékesszólását, verselő készségét. Remete Szt. Pál életét versben is megírta és Krisztus szenvedéstörténetét magyarul megverselte.

73 A nyomtatás jelentőségét is hamar felismerték. Míg a pannonhalmi bencések által kiadott első (ismert) nyomtatott könyv (Tolnay Máté főapát breviáriuma) 1506-ban jelent meg, a pálosok 1470 és 1537 között 8 fajta pálos missálét és 2 breviáriumot nyomtattak ki, s ezek közül 3 missálé és 1 breviárium már a XV. században elkészült. Hazai, velencei és lengyel nyomdák munkáját egyaránt igénybe vették. Gondoljunk arra, hogy a könyvismeret és használat ebben az időben még milyen szűk körű volt. Még 1515-ben is csak azt szabták meg, hogy breviáriuma és missáléja minden papnak legyen. A pálos Coelius (Bánffy) Gergely az 1537-ben bekövetkezett nyomtatáshoz elkészítette Szent Ágoston reguláinak magyar fordítását is,

74 mely fordítás annál nagyobb érdem, mert e regulákat 4 másik rend is elfogadta és alkalmazta. Folytathatnánk a felsorolást, de nem ez a cél. A következő 170 év a pálos rendet is megrázkódtatta, hazai tevékenységében igen nagymértékben korlátozta. A XVII. században már próbáltak erőre kapni; ezen időszakban elsősorban a missziós és az oktatási tevékenységbe kapcsolódtak be. 1700-ban ugyan még csak 10 kolostoruk működött Magyarország területén, de a század második felében irodalmunk irányítói közé tartoztak. A legismertebbek közül csak Virágh Benedeket (költő, műfordító, történetíró) említem, aki a magyar ódaköltészetnek Berzsenyiig a legnagyobb mestere; Ányos Pált, a finomszavú költőt: Verseghy Ferencet a tudóst és költőt: Alexovics Vazul egyetemi tanárt, a szigorú vallási egyházi írót: Táncz Menyhértet a drámaírót. Gondoljunk a pálos iskoladrámákra!

75 Sátoraljaújhelyen, Pápán és Pécsett iskolai előadások céljaira drámákat írtak a pálos tanárok. Színjátszásuk viszonylag magas színvonalú, bár erre fordított anyagi eszközeik jóval szerényebbek voltak, mint például a jezsuita iskoláké. Gimnaziális nevelést végeztek a pálosok töb72 Gyéressy i. m. 1.109. 73 Gyéressy i. m. I. 3. 74 Császár Elemér: Könyvismertetés Szent Ágoston reguláinak magyar fordítása Coelius Bánffy Gergelytől. Századok. 1901. évf. 163-171. 7

5 Benedek i. m. II. 428.