Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: A pálos kolostorok építéstörténeti, gazdaság- és művelődéstörténeti jelentősége

rületén misézhessenek és prédikálhassanak.

61 Pálosaink éltek is e lehetőséggel, ismeretanyaguk és látókörük bővült, de emellett - bár a XV. században általában már nagyon hanyatlott a szerzetesrendek élete és szerepe - életmódjuk olyan volt, hogy „az erkölcsök tisztaságát, a hitélet megújhodásának eszközlését" várták a remetéktől, akiket feddhetetlen életük, az Isten szolgálatában való buzgalmuk különösen ajánlott,

62 s ezért számos más rend kolostorát (Visegrád, Csút, Zsámbék, Szentjobb stb.) is a pálosoknak juttatták. Számos adat van egyes nevesebb pálosok külföldi studiumaria, így például Magyarországi (Pannóniai) Mihály, Czudar Jakab támogatásával és a pálos rend költségén Párizsban végezte tanulmányait, s ugyanott a teológiai doktorátust is megszerezte, de Padovában is lektorkodott.

63 A XV. század közepén élt és az első magyar bibliafordítást készítő (14201484 között élt) Báthori László is Itáliában tanult, de a Diósgyőrött szerzeteskedő volt csanádi püspök - Zákoly János - is Bécsben és Bolognában tanult. E században olyan itáliai származású kiváló egyházi férfiakkal álltak közvetlen kapcsolatban, mint firenzei eredetű Andrea Scolari (aki 1408-ban zágrábi, majd később váradi püspök), aki 1422-ben, 1426-ban gazdag adományokkal látta el a pálosokat (kápolnai kolostort); szőlők mellett ajándékozott például faliszőnyeget, melyre Szt. Apollónia története volt festve; oltárt alapított stb. Az ő rokona volt Filippó Scolari temesi gróf, aki ugyancsak nagy adományozó és építő (pl.: Simontornya). Ez a család szoros kapcsolatban állott a művészetekkel; pl. Bruneleschi tervei szerint is építkezett.

64 A kalocsai érsek - Buendelmonte János - is rokonuk volt. Ez a kolostorokat alapító, templomokat építő család számos művésszel vette körül magát; voltak faliszőnyegeik, finom ötvösmunkáig, kódexeik stb. A firenzei legnaiuolok, kőfaragók szívesen látott vendégek és munkavégzők voltak. A. Scolari hívta be hazánkba több évre Masolino da Panicalét is! A mohácsi vész előtti időkből 26 olyan pálos szerzetes neve maradt fenn az évkönyvben, akik teológiai, kánonjogi és er61 Ádám i. m. 97. 62 Tóth Szabó Pál: Magyarország a XV. század végén a pápai supplicatiók világánál. Századok 1903. évf. 152. o. 63 Kisbán i. m. I. 117., 11.321. 64 Fülep Lajos-Dercsényi Dezső-Zádor Anna: Magyarországi Művészet Története. Bp. 1970.1.153.