Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
Nyilvánvalóan más az építészeti elemek, indák és pálmaágak hatásának érvényesülése, ha nem a jelenlegi 3 nagyobb szobor, hanem hét szobor, s mind Szent Mihály arkangyal szobrához hasonló művészi megjelenítéssel érvényesül, nem pedig az utólag odahelyezett és a szakemberek szerint sablonosnak, kisebb méretűnek minősített két királyszobor, s az eredeti oltárképnél jóval kisebb méretű Mária-kegykép. A főoltárt és a Szent Mihály-szobrot Bleicher Nándor által rendelkezésre bocsátott képekkel mutatom be. Az oltár összefüggéseit Szentgyörgyi András piarista tanár jegyzetben részletesen kiírt véleménye 71 alapján világítom meg: Az oltár eredeti kialakítása a barokk oltárretabló hierarchikus tagoltságát világosan mutatta. A belső két szobor: Remete Szent Pál és Remete Szent Antal szobra volt a tituláris szent - Egyed - két oldalán. Mellettük Ágoston és Jeromos, a két nagy egyházatya állott. Az ívelt párkányrészeken strázsált a középkorban nagyon tisztelt Szent Onofriosz és Keresztelő Szent János. A koronázó motívum - a ma is meglevő - Szent Mihály-szobor, az ördögöt letipró harcos arkangyal. Az indák és a remete-pálma ornamensek itt nem elsősorban díszítő elemek, hanem szimbólumok! 72 Az újhelyi pálos tervezetű főoltár eredeti program és méretarányok szerinti szoborpótlással való teljes helyreállítása lenne célszerű, s a hiteles adatokon nyugvó megoldást elősegítő rekonstrukciós sémát mellékelem is. 73 A korábbi leírásokból ismert, feltehetően 1786-1789 között vagy hivatalos értékesítések útján, vagy pedig a különböző vidéki plébániákra kihúzódott pálos atyákkal együtt vidéki templomokba adott 71 Szentgyörgyi András szerzőhöz intézett 1970. január 3-i leveléből. 72 A pálosok fekete ruhájukat 1342-ben cserélték fel fehérre. Esterházy Pál generális 1770-es kánoni vizitációja során kifogásolta az oltárképen látható fehér öltözéket. Bp. Egyetemi Könyvtár Kézirattára. Acta Paulin. Generalia. X. 672. Aegidius=Szent Egyed; Athéni származású Arles vidékén remete életet élt. Remete Szent Pál - az első keresztény remete 234-ben született és 60 éven át élt remete életet a Thébai sivatagban. Szent Ágoston - a négy nagy egyházatya egyike. A pálosok életében és ábrázolásain elsősorban mint regula szerző ős játszik szerepet. Szent Hierónimus -Jeromos - ugyancsak az egyházatyák egyike fontos teológus Szent Pál remete első életírója. Zolnay i m. 36. 73 Dr. Lévárdy Ferenc rekonstrukciós javaslata, melyért ezúton is köszönetet mondok.
