Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)

Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez

Strőcius-szobrok kutatása annál inkább is szükségszerű lenne, mivel Baranyai Béláné

74 szerint most csak a Szent Mihály-szobor az egyetlen biztos tanú Strőcius János György tevékeny életének (30 évi aktív működésre utaló adatok vannak!) munkájáról, s a nyírbátori minorita templom három nagy oltárának és szószékének mesterkérdését is másként, megbízhatóbban lehetne megvilágítani más Strőciusszobrok és művek ismeretében, mint pusztán egy nehezen hozzáférhető helyen levő és témája miatt ugyancsak nehézkesebb analógiát jelentő szoborhoz való viszonyítással. A Baranyai Béláné által közölt adatok szerint a leckeoldali Máriaoltár 1733-35 között készült. Készítője Güntzl János eperjesi szobrász, aki egyben 8 szobor elkészítését is vállalta. A 8 szobor is elkészült és a mester 1735. január 22-i halála előtt már állt

75 és leltározták őket még 1786-ban. Szent József, Joachim, Dávid (a hárfával), Jakab (a létrával), Ábrahám és Izsák; Erzsébet és Anna. A Mária-kép fölé egy felnyitható, üvegezett keretet is kellett készíteni, föléje pedig egy baldachint. A finom, gondos munkát, a szegélyek díszítését, a cirádákat stb. is előírja a szerződés. Sajnos, ezek közül a művek közül is csak a megbolygatott oltárépítményt ismerjük két szobrával, teljesen megváltozott összhatással, hiszen a Mária-kegykép a főoltárra került, helyét a piaristák által festett Kalazanci Szent József-festmény foglalta el, s csak Szent József és Jákob áll az oltáron, a többi darabnak nyoma sincs! Az ószövetségi ősök negyedére csökkent sora nem adhatja a pálosok által elgondolt összhatást. Güntzl Jánost megbízták a pálosok azzal is, hogy a meglevő Szent Pál-oltár párkányára, a meghatározott magasságban, méretvétel után készítsen el két szobrot, mégpedig Cseppelényi György pálos-martír szobrát és Szent Henrik szobrát a meghatározott attribútumokkal. 1786-ban Szent Pál első remete oltárán megvolt a 9 nagyobb és 6 kisebb szobor, ma csak 3 nagyobb és 3 kisebb látható. A két Güntzl-féle szobor is az elveszettek között van. Baranyai Béláné szerint „a stíluskritikai vizsgálat azonban azt mutatja, hogy a Mária-oltár két megmaradt súlyos, testes szobra más kézből való, mint a Szt. Pál-oltár finom, lírikus kifejezésű alakja. Ha az előzőt Güntzl faragta, akkor biztos, hogy a Szent Pál-oltár három főalakját - nyilván 1733 előtt más szobrász készítette, Göntzlnél pedig csak a kiegészítő (ma már 74 Baranyai i. m. 208. 75 Baranyai i. m. 226.