Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
XX. század közepén következett be), már pedig ezt kevés ősi pálos kolostorról mondhatjuk el. A XVI. század elején, több mint száz pálos kolostor volt hazánkban, de 1629-ben csak hatot emlegetnek, s újabb évszázad múlva 1735-ben - is mindössze csak 17 működött. (Az újhelyi a 6 között is szerepelt, az 1735-ös összeírásnál a 17 közül a legvagyonosabb volt.) Az 1786-os feloszlatásnál 29 pálos kolostort számoltak fel a magyar rendtartományban. 49 A földszinti alaprajz az igen kis számban épségben maradt hazai pálos kolostor és templom közül talán a leghűbb képét adja az eredeti pálos térkapcsolásnak és funkció kialakításnak, hiszen a jelen esetben egyrészt követni tudjuk, az utóbbi kétszáz év viszonylag nem túlságosan jelentős alaprajzi változásait, másrészt a már ismertetett, meglevő pálos kolostorépületeknél (pl. Márianosztránál) sokkal jelentősebbek a változások. A feltárt néhány pálos kolostoregyüttesünknél csak a templom, vagy annak egy része, vagy a kolostorfalak egy része maradt épségben, s az ásatások, romkonzerválások is általában csak részben tárják fel, vagy mutathatják be az építményeken belüli összefüggéseket. Sátoraljaújhely kiépítettsége részben igazolja a pálos építmények jellemzőit, összefüggéseit legkorábban kutató Ádám Iván azon megállapításait 50 , melyek szerint: „a zárda a templom egyik oldalán, rendszerint és szabályszerűen az északi oldalon terül el", továbbá, hogy „rendesen rövidebb is a templom tengelye, mint a kolostor hosszmetszete". Újhelyben is a kolostor a templom északi oldalánál épült ki, s a templom hosszúsága 33 méter, a kolostor templom melletti hosszúsága ugyanakkor 42 méter. Míg a templom szentélyének záródása 4 méterrel lép ki a kolostorépület keleti záróvonalán túl, addig a templom nyugati homlokzatának vonalától még 13 méteren át folytatódik nyugat felé a kolostorépület. A kolostor nyugati szárnya 41 méter hosszúságú, a keleti pedig 42,70 méter. Cáfolja viszont a sátoraljaújhelyi tényleges állapot Ádám Ivánnak azt a megállapítását, hogy „jellemző még pálos kolostorainkra, hogy a szokásos quadrum, a kolostor udvara ritkán teljes négyzet és hogy egész keresztfolyosókra eddig csak egy helyen akadtak (Csáktornya), „Rendszerint hiányzik a keresztfolyosó negyedik ága, mely a temp49 Császár Elemér: A pálosrend feloszlatása. Századok 1901. 310-311, 412-429. 422. 50 Ádám i. m. 217.
