Dobrossy István - Viga Gyula (szerk.): A pálosok építészeti és művelődéstörténeti emlékei Borsodban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 8. (Miskolc, 2000)
Joó Tibor: Adalékok a sátoraljaújhelyi volt pálos-piarista templom, kolostor és berendezései történetéhez
lom oldalához dűl. A volt Szent Egyed kolostornál ugyanis a belső kolostorudvar, a quadrum, szabályos négyzet, melynek mindegyik oldala 16 méter hosszú. A keresztfolyosó (kerengő) mind a négy ága adva van, sőt éppen a nyugatról keletre haladó folyosóág és az északról délre haladó ág találkozásánál (az utólag kiépített torony alatt!) találhatók a legszebb gótikus bordák maradványai, tehát a legalább 5 évszázaddal ezelőtti kialakítás bizonyítékai. A keresztfolyosókat megosztó válaszfalak (ma 7-et találunk) mind utólagos beépítések! (Ádám Iván ezen megállapításait azóta a nagyvázsonyi páloskolostor feltárásának megállapításai, vagy Márianosztra publikált alaprajzai is cáfolják. Az Országos Levéltár Tervtárában a „pálosrend tervrajzai" címen található gyűjteményben 51 van a P.P.N.S. aláírású „Norma Aedifici et condescensionis Fratrum Ordinis S. Pauli p. Eremita in eorum Possessionibus" megnevezésű terv, de ez is teljes keresztfolyosó kialakítást, négyszögű quadrumot stb. mutat.) Az újhelyi kolostor nagyobb, mint pl. a nagyvázsonyi volt, s jelenleg mégsem találjuk a középkori kolostorokra jellemző és Nagyvázsonyban, valamint Márianosztrán is meglevő keletéit kápolnát a kolostor keleti szárnyában 52 , viszont tudjuk, hogy a templom déli oldalához épült 1673-ban egy kápolna, továbbá 1743-ban bontottak le egy régi kápolnát (a Szentháromság kápolnát) és helyette (de nem biztos, hogy a helyére!) sokkal díszesebbet építettek. 1767-ben egy további kápolna is létesült. A kápolna hosszú meglétét tehát joggal tételezhetjük fel, de helyét csak az esedékes feltárás rögzítheti. (Igen sajnálatos, hogy az 1786. évi államosításkori állapotot feltüntető alaprajz az Országos Levéltár anyagából sem került elő, holott még a fedélszékről, a toronysisakról, a malmokról a Bodrogolasziban levő házról stb. is van felmérési rajz!) A templom főhomlokzata itt is nyugatra, egy kis térségre néz. A térségből nyílik - észak felé, a kolostor egyik szárnyának oldalhomlokzatán - a kolostori főbejárat is, bár a későbbi időkben a kolostorépületen ma meglevő nyugati bejáratot is nyitottak. A mellékbejárat - a gazdasági bejárat - az északi oldalon nyílott. „A templom fő és oldalhomlokzatát L-alakban övező kis kertet 53 51 Országos Levéltár. Tervtár 1.16.13-37-ig, a 33-as jelzetű terv. 52 dr. Baranyai Béláné: Adatok a XVIII. századi márianosztrai pálosművészethez Művészettörténeti Értesítő. 1957. évi évfolyam 65-76, 68, 69. 53 Éri István: „Beszámoló a nagyvázsonyi pálos kolostor helyreállításáról." Műemlékvédelem, 1961. évi 1. sz. 8.
