Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - In armis militaribus
getlenítettek a magyar királyságtól, a pápától kérve jogi elismerést. Végül az őket behívó II. András hadba vonult ellenük, és kiűzte őket az országból. A Károly Róbert alapította Szent György lovagrend Lajos uralkodása alatti működéséről nincsenek adataink, ugyanígy gyérek az adatok az aranysarkantyús lovagokról. Ezt is Károly Róbert szervezte, valószínűleg ez a társaság nem volt olyan arisztokratikus, mint a Szent György lovagok. Elképzelhető, hogy a lovagi tornák győztesei kapták az aranysarkantyút. Erzsébet királynét itáliai útján mindenesetre ötven aranysarkantyús lovag kísérte. Az igazi lovagi baj vívásra a lovagi tornákon került sor, sokszor életrehalálra ment a küzdelem. Károly Róbert maga is szívesen vett részt a tornákon, ezt egyéb adatokon kívül lovagi temetésének leírása is bizonyítja: a templomi szertartás alatt, a király halálát követő harmadik napon az egyház ajtaja elé állott a király három pompás lova, bíbor takaróval, s rajtuk a király fegyverzetében három lovag. Az első íjász, a második dárdaöklelő, a harmadik harci felszerelésben, sisakjukon a király struccos-ezüstpatkós oromdíszével. Valamennyi lószerszám aranyozott ezüstből volt, selyem, bíbor és gyöngyök borították a lovakat, és a királyt megelevenítő három vitézt. Budáról Fehérvárra tartott a menet, itt újabb ájtatosságok alatt a három lovag a monostor kapujában várakozott, végül elhelyezték a király tetemét István király és Imre herceg mellett. Atyja sisakdíszét megtartotta Lajos is, kiegészítve még egy aranykoronával. A strucc a „mindent felfaló madár" jelképként való használata önmagáért beszél. A pajzson lévő címer a szembenálló ellenfélnek szólt, a sisakdísz viszont az övéi számára jelezte pl. a csatában, hogy merre harcol a király. Fennmaradt Károly Róbert tornaruhájának ábrázolása: páncélja fölött fehér-piros csíkos fegyverköpenyt viselt, címere egyik oldalának színeit. A sisakdísz és a címeradományozás bizonyíthatóan Károly Róberthez köthető. Három ilyen adományozási oklevele maradt fönn, egyikben így ír: „A királyi szolgálatban, tudniillik a seregben, tornán, az ország más fegyveres felvonulásán és hadjáratban a hűségeseket saját jelvényükkel szokás megkülönböztetni, és az ilyen jelvényeket nem mástól, hanem a királyi felségtől kaphatják meg. " így honosodott meg nyelvünkben a sisakdíszt jelentő francia cimier szó címer értelemben. Lovagjai már az Árpád-házi uralkodóknak is voltak, de Károly Róbert alkotta meg az „udvari lovag" címet. Az aule regie miles emelte az udvar fényét, személyes megbízásokat teljesített. Megtalálható köztük a fiatal főnemes, de egyszerű vidéki középbirtokos, sőt elvétve polgárfiú is. Károly Róbert uralkodási idejéből csak 15 lovag nevét ismerjük, Lajos alatt számuk már elérte a 87 főt. Nem egy közülük az udvarban nevelkedett apródként. 56 FügedyE., 1986. 192.1.
