Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - In armis militaribus

hetö kifogás az irat ellen, mégis kétséges, hogy működött-e valójában a Szent György lovagrend? Sem pecséteken, sem sírköveken, sem oklevelekben nincs ennek nyoma. Szövegéből arra lehet következtetni, hogy az egybegyűlt egyházi és világi nagyságok, a leendő lovagok szinte egymás szavába vágva adták elő javaslataikat és elképzeléseiket, a király elképzeléseit is figyelembe véve. A szövegezés ötletszerűsége azt sugallja, hogy sokkal inkább egy tanácskozás Jegyzőkönyvéről" van szó, mint szabatosan kidolgozott és átgondolt statútumról, bár azt is megjegyzik a korszakkal foglalkozó kutatók, hogy a XIV. században törvényeink is elég logikátlan szerkesztésűek. ' Szó esik az egyház védelméről, a lovagrend egyházi felügyeletéről, a lovagok egymás iránti kötelezettségeiről. Társát a lovag soha cserben nem hagyja. Ha harcban elfogják, kiszabadítja. Ha bánat, vagy kár éri, lovag a társát megvigasztalja. Aki arra vetemedik, hogy lovagtársát megrágalmazza, a közös asztalnál büntetésből hamuval kevert kenyeret egyen. A lovagok minden pénteken közös étkezésen vesznek részt, melyről dolgai elszólíthatják őket, de évente három jeles alkalommal, melyek: április 24-én, Szent György napján, szeptember 8-án, Szűz Mária születése napján, és január 8án, újév nyolcadán mind az ötvenen kötelesek megjelenni. E napokon fogadnak hűséget a királynak, s ha viszály támadt volna köztük, ekkor szolgáltatnak igazságot. Az összejövetelek során megmaradt ételt és italt szétosztják a szegények között. Viseletük fekete, térdig érő, csuklyás posztóköpeny, melynek belsejébe ezeket a szavakat hímezték: Valósággal igaz vagyok e baráti renddel szemben. Nem lehetetlen, hogy a nápolyi udvarból hozott példa lebegett Károly Róbert előtt a lovagrend alapításakor. Származása, hiszen két szent életű király leszármazottja volt, LX. Lajos francia uralkodónak, és anyai ágon Szent Lászlónak, neveltetése egyaránt sugalmazta számára a lovagi erények feltámasztását, a hűség, a bátorság és az igazságosság felragyogtatását. Ezüst garasának latin feliratán is eszményei jelennek meg: A király tisztessége megkívánja az igazságot. Ha nem is működött valóságosan ez a világi lovagrend, az alapítás kísérlete példa arra, hogy a király megpróbálta, nyugatias mintára maga köré gyűjteni az arra érdemes híveket, és erkölcseiket „megszelídíteni". Megjelentek Magyarországon az egyházi lovagrendek is, különösen II. András uralkodása alatt játszottak nagy szerepet. Közülük a johanniták rendelkeztek a legnagyobb befolyással, Károly Róbert halálának idején már három nagy váruk volt. Nagy Lajos nápolyi hadjáratában zsoldosokhoz hasonlóan vettek részt, anyagiasságuk és hatalomvágyuk következtében azonban korántsem testesítették meg a keresztény lovag ideálját. A rend eredete a Sí Uo. 128. 1.