Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - Az Anjouk kora - történelmi kitekintés Diósgyőrből

akit két évvel később Buda tanácsa „János kőműves mester, pocakos kőfaragónk" titulussal illet. Ugyancsak 1374-ben említi egy másik oklevél Löktetek Erzsébet királyné ácsmesterét, Imrét, aki Budán háztulajdonos volt, valamint Corrardust, „idősebb királynénk" építkezéseinek vezetőjét. A nagyobb építkezéseken a szervezetekbe tömörült mesterek dolgoztak: az 1370es évekből származik az a temesvári uradalmi számadás, mely ácsok csoportjának elszámolt bérekről ír. Hasonlóan szervezetekbe tömörültek a csatornakészítők és a vízvezeték szerelő mesterek is. Használtak-e vajon tervrajzokat? A fennmaradt gótikus épületek tanúsága szerint szigorú számítások alapján terveztek, megfellebbezhetetlen arányokat faragtak kőbe. Kitűnően ismerték a statika, de még az akusztika törvényszerűségeit is. Fennmaradt legenda szerint Nagy Lajos kedvelt kandallós szobájába a kürtők tervszerű építése folytán jutott el a hang a lovagterem felől... Minden bizonnyal használtak az építőműhelyek alaprajzokat, ezek azonban inkább arányszámítások voltak, mint a mai értelemben vett kiviteli rajzok. Minden szigorúan tervezett középkori épületnél leolvashatjuk a tiszta és harmonikus arányosságra való törekvést. Ezt az aránytörvényt nevezte a középkor építőművésze aurea sectió-nák, aranymetszésnek. Különböző kutatók eltérő véleményen vannak abban a kérdésben, hogyan alakult a királyi és a magán várak aránya Nagy Lajos uralkodásának idején. Van olyan számítás, amely szerint Nagy Lajos 27 váruradalmat idegeníteti el, más várak a család kihalása miatt jutottak királyi kézre, és építtetett is várakat, mint Diósgyőrt, Zólyomot. 1382-ben bekövetkezett halálakor Nagy Lajos kezén volt az ekkor létező kb. 300 vár fele! Nagy Lajos a trónon (a Képes Krónika címlapján)