Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - A duzzasztógát léte

pillérei elérték a terméssziklát, és a továbbiakban majd egy falszorosban folytatódtak, lennie kellett egy - a nyomokból ítélve négyszögletes - kapuvédőműnek. A bejárati út tehát feltétlenül kelet felől, a vizesárkon át, már épített hídon vezetett nyugat, illetve délnyugat felé. A hídnak az eredetileg meglevő, feltételezhetően hat-hét pilléréből hármat sikerült feltárnunk; az egyiket a későbbi külső várfal anyagából bontottuk ki, a másikat teljes épségben a későbbi rondella és a külső fal között találtuk meg. A harmadikat ugyanott, azonban már kissé átformálva. Ez a kapuépítmény alapozása lehetett két előreugró pillérével és az előtte betöltésben megtalált hatalmas kapupersely kő vei. A kaputoronytól a palotabejáróig egy falszoros vezetett fel a sziklákon. A falszoros és az „íves" várfal találkozásánál is lennie kellett valamiféle valószínűen szintén négyszög alaprajzú - belső kapuépítménynek. (A későbbi kapuépítmények s a várfalépítés ennek szinte minden nyomát eltörölték.) A várat és a vársziklát körülölelő árok s a szomszédos Bányabükk sziklás oldala lényegében olyan maradt, mint az előző korszakokban. A vár építéséhez szükséges köveket a szomszédos hegy szikláiból bányászták ki, még ebben az időben is. Jól látható, hogy a mai vár alsó szintje (földszintje) apróbb, sziklatörmelékes kőanyagból épült. Igen valószínű, hogy a korábbi vár visszabontott falazóanyagát a királyi vár építésénél újra felhasználták. Valamivel később, de még a XIV. század elején a belsővár köré fokozatosan kiépítették a sokszögű külsővárat a szikladomb aljában. Ez a külső falöv mintegy 1,2-1,5 m széles, 4-5 m magas lehetett, és az északnyugati és délkeleti oldalon volt a legtágasabb. Északkeleten változatlanul a bejárat: a híd, a kortinafal uralta a terepet. A déli oldalon a várárokban, a várdomb és a mellette levő magas hegy mögött, duzzasztógát szerepét betöltő zárófalat építettek, amellyel a várhegy körülfolyására késztethették a hegy lábánál fakadó, ma Szt. György néven ismert forrásokat. Valószínű, hogy a vár alatt még a közelmúltban is meglevő tóvízszint tartására ebben az időben hordhatták össze az öregmalomnál lévő földgátat. E külsővár különböző szakaszait több ponton sikerült feltárnunk. A DUZZASZTÓGÁT LÉTE A nemzetségi vár kettős falgyürűből, belső és külső várfalövből állt. A rendszer folyamatát három szembetűnően vastagabb harántfal bontotta meg. A déli harántfalból viszonylag kevés maradt meg, de a várárok irányába továbbmenő alapfalait az ásatás - XIV. század eleji leletek kíséretében - nyomon tudta követni. E harántfal helyén később a királyi vár külső kaputornya