Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - A nemzetségi vár

a-b) A XIII. és XIV. századi vár rekonstrukciós helyszínrajza nal tovább is építették. A pálos kolostor alapítólevele is, mint tudjuk, 1303ból kelt.

2 1319-ben Diósgyőr vára „Wyvar"-ként, újvárként szerepel. Kutatásaink szerint ez az „újvár" azonos azzal az ovális gyürü alakú, legrégebbi falazott várral, amelyet teljes egészében a műemléki várrom padlószintje alatt az 1963. évi ásatás tárt fel. Milyen lehetett ez az első - a szikladombon - épített vár? A kb. 1,5-2 m széles, mintegy 10 m magas pártázatos kiképzésű falgyürű egy 35 X 50 m tengelyméretű oválist zárt körül a dombtetőn. Az északról nyíló kapuhoz ívesen tört falszoros és hatalmas kőpillérekre fektetett fahíd vezetett. A vár délnyugati félköríves saroktornyának maradványa a későbbi Nagy Lajos kori várba beépítve megmaradt. Valószínűleg a saroktoronnyal átellenes ponton emelkedhetett az öregtorony (a mai rondella, illetve az északkeleti torony helyén), erre - az analógiákon kívül - a területen talált hatalmas alapozókövek is utalnak. A keleti oldalon, a jelenlegi kápolna előtt tártuk fel a támpilléres toronyalapozást, amely az e várhoz tartozó templomot sejteti. A bejárati híd védelmét tőle délre egy széles, vastag kortinafal (falbástya) szolgálta, amely összeköttetésben volt a minden valószínűség szerint kerek alaprajzú öregtoronnyal. Azon a ponton, ahol a bejárati hídOL Dl. 1668. A. I. 76.; Györffy. 1963. 774. 1.