Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
A DIÓSGYŐRI VÁR ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE - A nemzetségi vár
A történeti részben már részletesen elmondtuk, hogy Diósgyőr első említése Anonymus „Gestá"-jában fordul elő: „Castrum quod dicitur Geuru..." Anonymus tudósításából csak annyit tarthatunk valószínűnek, hogy az ő korában itt vár állott. Ennek keletkezésére, építési módjára azonban csak az 1963-ban elkezdődő régészeti feltárás alapján következtethetünk. Sajnos az elmúlt korok átépítései következtében erősen lekoptatott sziklán ma már nem lehet pontosan megállapítani az első erődítés alaprajzi rendszerét, az azonban valószínű, hogy földből, fából, sziklatömbből készített „gyűrű" állott itt. A természetes védelmi adottságok fokozására „földmüveket", később palánkot, szárazon rakott kőfalat építettek; felhasználva a termésszikla kőanyagát és a szomszédos Bányabükk sziklatörmelékeit. Szinte bizonyosra vehető, hogy kezdetben a domb körül futó természetes árkot is védelemre használták fel, oly módon, hogy a közeli források, patakok vizét bevezették. Ásatásaink is a várárok korai kialakítását igazolták. A NEMZETSÉGI VÁR Az oklevelek a XIII. században (1248) még csak „terra Geuru", illetve „terra Noggeur"-ként, a borsodi vár földjeként említik a későbbi Diósgyőrt. A XIII-XIV. század fordulóján „Gewr curiá"-val, azaz győri curiával, udvarházzal találkozunk az írásokban. 1304-ben ebben a curiában tartották meg fényes külsőségek között az Ákos nembeli Ernye nádor fiának esküvőjét egy bajor herceg lányával. Mindehhez már komoly épület kellett. Korábban arra gondoltunk, hogy ez az épület is a várdombon állt, de nyomtalanul elbontották. 1973-ban azonban a vártól alig másfél kilométerre levő, Felsőgyőr-Majlád (Majláth)-nak nevezett területen, a volt pálos kolostor romjai alatt egy jelentékeny épületet találtunk. Az ásatás nemcsak igazolta eddigi ismereteinket, hanem új felfedezéssel bővítette. A falmaradványok labirintusában, a szabályos gótikus kolostor alatt és mellett, egy nagyobb kiterjedésű, vastag falú, védelemre alkalmas, feltehetően annál korábbi építmény romjaira akadtunk. A falmaradványok rendszere nem igazolt rendházat, korábbi kolostort, sem a mindezek alatt rejlő pilléreket. Feltűnő volt azonban, hogy a középkori szabályos rendszerű kolostort északi oldalán „szabálytalanságra késztette" a korábbi építmény beolvasztott része. Mindezek után az a lehetőségünk marad, hogy szó szerint értelmezzük a pálos kolostor 1303. évi oklevelében a „super Gewr" helymeghatározást, és a nemzetségi udvarházat azonosítsuk a pálos kolostornál talált épülettel. Feltevésünk szerint a XIV. századig a felsőgyőr-majládi udvarház volt az Ákos nembeli Ernye család központja. Innen költözhettek a XIV. század legelején az „Újvárba", a tulajdonképpeni diósgyőri várba, átengedve a curiát a pálosoknak, akik azt azon-
