Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)
Czeglédy Ilona DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN - A várrom
A diósgyőri várrom látható maradványai 1894-ben. Sztehlo Ottó felmérése melyet a várból hurcoltak el; a miskolci minorita templom falából bontották ki a várkápolna díszes köveit. A diósgyőri pálos romok kerítéséből előkerült a „diósgyőri Madonna" néven ismertté vált reneszánsz márvány oltártöredék. A vár romjai között értékes tárgyakat is találtak, így az északkeleti toronyban egy aranyozott kelyhet. A diósgyőri pálosok erdejében Albert felesége, Erzsébet királyné aranyozott szelencéje is előkerült. Ezt a szelencét akkor a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, azóta sajnos nyoma veszett, csak leltárkönyvi leírása 179 maradt ránk: „Pyxis argentae inaurata a latere diversis avium speciebus et fructibus sculptura prominente ornata; superne infertam habens sculpturam rotundam, crucem a latere Beatae Virginae et Joanne Apostolo scipatam, ab intus operculo sculptura Elisabethae Regináé Hungáriáé, uxoris Alberti Imperatoris, insignia repraesentantem; pyxide ipsa in areas quadrepartita, tribus tarnen inventis tesselis praedita, atque ideo quarta tessela, prioribus similis procurata et erronée illocata fuit, siquidem tesselae ipsae certo certius pro usu Regináé Elisabethae procuratae fuerint, quandoquidem serions aevi liber huic pyxidi adiacens sub titulo: ,Loodbuch zu Ehren der Kőn. Ung. und Böhm. Königin' sine loco, 1546. diserte monstret, Reginas Hungáriáé non quatuor sed tantum tribus tesselis lusum ipsis familiärem usuasse. Liber hic germanicus seriori aevo hungarica etiam lingua Leuchoviae et subseque seculo 18° Comaromii iteratim excusus, sub nomine ,Sybilla' communi usui apud conviées nostros deserviebat. In fine libelli auctor eius Paullus Pamst, ordinis Praemonstratensis, Reginae CaMNM App. Jank. No 95.
