Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Czeglédy Ilona DIÓSGYŐR A MAGYAR TÖRTÉNELEMBEN - A kincstári birtok

A 1673. esztendő újra szomorú napokat hozott a várra. Ebben az évben a vár leégett, elpusztult a kápolna boltozata, a tetőzet. Ezt a pusztulást a vár többé nem heverte ki.

156 1674-ben történt a diósgyőri vár egyetlen ismeretes ostroma, és ennek sem tudott ellenállni. Előzmény: 1673-ban a bujdosó kurucok egyik csoportja a várőrség magyar katonáit csatlakozásra bírta, Diósgyőr harc nélkül kuruc kézre került, a német őrség ellenállás nélkül Kassára vonult. Emiatt a kassai császári parancsnok haragra gerjedt, és Telekesi kapitány vezetésével 1500 fős jól felszerelt hadcsoportot küldött a visszavételre. Az alig szervezett kuruc csoport kénytelen volt feladni a tüzérségi tűzben sérült, leégett helységet. A vár védhetősége megszűnt! 1678-ban Teleki seregeivel Diósgyőr alá érkezett, „a várat felégették, a föld népével együtt elrontván mentek Ónod alá, Ónodról-Szerencsre". Hivatalosan küldték ki a katonaságot Diósgyőr „felhányására". A külső falakat és a felvonóhíd bejáratát védő tornyokat lerombolták - védhetetlenségük miatt.

157 1678. július 11-én a külső falak és a bejáratot védő torony „lerontására", széthányására katonai különítményt küldtek. A városgazda e napon négy köböl zabot adott ki a Kállai Nagy András vezette kuruc katonák lovainak; számadási iratai között az 1678-1679. évi füzetben „árpának, zaboknak exitusuk" című fejezet 11. lapján olvashatjuk: „Miskoc Die 11 Julii- Diós Geör várának hányására meneő Kállai Nagy András neveő Hadnagynak és a Velle lévő katonák Lovainak abrakot Erogáltam Zab 4 metretas [köböl=125 liter]." 1678. július 13.: Győr „hányásáról" visszaérkeztek, és július 14-én Miskolcról eltávoztak, mely alkalomból „útra" 16 kenyeret adott nekik a városgazda.. ,

158 Az élet azonban még mindig nem szűnt meg a vár falai között. A KINCSTÁRI BIRTOK A XVm. század elején - a rombolások ellenére - a vár még mindig lakható állapotban volt, ugyanis 1702-ben Haller Sámuel, mint kapitány, ténylegesen a várban lakott. A Haller család egyébként a XVII. század második felében és a XVIII. században végig pereskedik a diósgyőri birtok miatt, de nem sok eredménnyel.

159 Haller Sámuel a keleti épületszárnyat restauráltatta.

160 A három szárnyában romos épülethez azonban még hozzátartozott a 156 Dümmerling, 1958. 8-9. 1. 157 Merényi Lajos: Koháry István levelei Eszterházy Pál nádorhoz. TT 1903. 4. füzet, 232-252. 1. 158 Marjalaki Kiss Lajos, Évezredek-Századok. 22. A Diósgyőr vár (B.-A.-Z. megye műemlékei sorozat, 1962). 159 OL E 156. UetC Fasc. V. No 3. 160 OL E 156. UetC Fasc. V. No 4. 126. p.