Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A királynék kertje

legismertebb mese, a vadrózsák rengetegében álmodó Csipkerózsika története is. Egy ismeretlen XV. századi festő örökítette meg azt a lovagkerti jelenetet, melyet a művészettörténet Paradicsomkert néven tart számon: középen ül a Madonna, a vár úrnője, és buzgón olvas a kezében tartott könyvből. Mellette valaki gyümölcsöt szed az összefont ágú fáról, az előtérben az egyik nő vizet merít a négyszögletű víztartóból, egy másik nő a gyermekével játszik, távolabb három apród beszélget egy fa alatt. Bár egyikük még angyalszárnyat visel, a kép már nem az égi paradicsomot ábrázolja, hanem a földi virágoskertet, amelyben a sárkány sem Szent György lovag szörnyetege, hanem a pázsiton heverő fából készült játék. A virágok teljesen felismerhetőek: kék és fehér liliom, bazsarózsa, mályvarózsa virít a pártázatos díszű várfalak előtt, a falon színes madarak ülnek. A Képes Krónika virágai, csakúgy mint a tájak, nem a valós természetből valók, a kis körökkel jelzett virágban azonban, tekintettel a pénzeken látható hasonló ábrázolásokra, a rózsa heraldikai képét sejtjük. A virágokról vett és adott női nevek között első helyen állt a Rózsa és a Liliom, mellettük megjelent a Viola (melyen az ibolyát értették)...