Czeglédy Ilona - Lovász Emese: Élet a diósgyőri várban - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 7. (Miskolc, 2000)

Lovász Emese KITEKINTÉS A NAGY LAJOS KORI DIÓSGYŐR VÁRÁBÓL - A királynék kertje

A lovagi várkertben ültetett virágok: rózsa, liliom, ezüstfü, holdviola, csillagfúrt, gyöngyvirág a kassai főoltár Angyali üdvözlet című képén jól felismerhető ábrázolása nőszirom, mályvarózsa, bazsarózsa vagy pünkösdi rózsa, árvácska, tőzike, éjjeli viola, estike, viola, melyen az ibolyát értették. Spanyol viola, körömvirág, oroszlánszáj, keselyűvirág, gyűszűvirág, kankalin, sárga kökörcsin, utóbbiak lovagkori neve Szent György virága, Szent Péter kulcsa volt. Az igénytelennek tűnő növények kultusza is jelzi, mennyire tudott a lovagkor embere a legegyszerűbb virág szépségében is gyönyörködni: a szappanvirág, a búzavirág és a cickóró is helyet kapott finomabb társai mellett. A lovagkor virágkultuszában nagy szerepet kapott a koszorúkötés, a kor hölgyeinek talán ez volt a zenehallgatás mellett a legkedvesebb szórakozása. A rózsakoszorú számított a koszorúk elejének, számos családi címer őrzi ennek emlékét, a katolikus egyház rózsafűzére vagy olvasója is a rózsakoszorú lovagkori alakjának mai változata. A koszorúk alapja egyszerű fűzfavessző, puszpáng, vagy valamely örökzöld növény volt, így a majoránna, és a rozmaring. Az egykori vársík vagy rivellino a mai strand területének egy részén még terepalakulat formájában is látható. Folytatása a várárokkal párhuzamosan a Bodrogi Zsigmond, Haller Sámuel utcák vonalában sejthető, ahol a diósgyőri kertekben mit sem törődve évszázadok múlásával, továbbra is a középkor virágai illatoznak... A diósgyőri vár Nagy Lajos korában