Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Henrik a vasműalapító
A vasolvasztó massa körül telepedett le a Schmidt, Fest, Zipser, Sikerle, Stronszky, Lerch, Flekács, Spisák, Sorger, Hager, Grassalkovich, Richtárcsik, Tokár, Longvárszky, Kucserák és a többi munkáscsalád.112 113 Az új települést hamarosan Massának (ma Ómassa) kezdték nevezni. A munkások zöme az alsó és felsó' hámorok környékén hozta létre a Hámornak nevezett települést, mely kezdettől fogva Alsó- és Felsőhámor nevű két házcsoportra különült el. Hámorban lakott Fazola Henrik is a mai plébánia kertje mögött épített házában.114 Az 1794-től kezdődő hámori anyakönyvben szerepel még a fentieken túl a Weisz, Gyuricza, Benis, Bodnár, Kupej, Rusznyák, Puskár, Topiczer név is.115 Tulajdonképpen a fentieket tekinthetjük Ómassa és Hámor községek alapítóinak, akik Fazola idejében költöztek ide.116 Egy 1876-ban kelt forrás szerint legtöbbjük német, kisebb részük szlovák anyanyelvű volt. Ómassán a nagyolvasztó körül a szén és vaskőmérő, a kohómester, az öntők, az olvasztárok, bányászok, széntalicská- zók, szénégetők telepedtek meg, Hámorban pedig a hámoros mesterek és segédeik, fűtők, szegverők, lakatosok, ácsok, segédmunkások, kovácsok, napszámosok.117 Az első években jöttek a stájer és szászországi kovácsok: 1773-ban jön Rhónicról Bendik frisselő mester, akit a főkamaragrófságtól kellett kikérni, 1776. nyarán a Rajna vidékéről Neuwiedből jön vissza egy frisselő mester és egy lemezkovács, két másik munkatársával. Utóbbiak valószínűleg az első nagyobb nehézségeknél mentek el. Különben később is előfordul, hogy elvándorolt munkások visszatérnek.118 Az olvasztókohó műszaki vezetője a kohómester, ennek feladatait külön megállapodásban fektették le. Mai értelemben vett technikusokról, főként bánya- és kohómérnökökről még nem beszélhetünk.119 A nagy szaktudást és hosszabb gyakorlatot igénylő kohómesteri munkakörnek az ellátására alkalmas szakembert Rhónicról, Dobsináról vagy Mecenzéfről, vagyis a legjobb hírnévnek örvendő nagyolvasztók mellől hívták el.120 A műszaki vezetők akkor még kizárólag tehetséges kohómunkásokból kerültek ki, akiknek tevékenysége a műszaki ismeretekkel is rendel112 Soós I. 1955. 23. 112 Soós I. 1955. 19. 114 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 16. A szentléleki nagyolvasztó mellett keletkezett település Ómassa neve alapján tudomásul kell venni, hogy ezt a „Hochofent”, mely valójában egy „Floßofen”, az ott dolgozó és odatelepült munkások massának nevezték. A magyar „massa” a német „Maß”, a szlovák „más” egy-aránt a vasbuca latin massaferri nevéből származik. (Heckenast G. 1991. 193.) ns KKMA 1976. 100.745. ne Soós I. 1955. 23. in Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 17. ns Zoltay E. 1970. 60. ns Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 17. no Soós I. 1954. 23. 94
