Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)

Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő

alakítási sebességet percenként 24 ütés jellemezte, 12 percig folytatva a kovácsolást, ez 288 ütést adott. Fazola már ebben az időben, tehát 1811- ben jelezte, hogy behatóan kíván foglalkozni a tégelyben finomított acél gyártásával.70

A cementacélt vagy más néven edzett acélt kovácsolt vasból gyártják. Ehhez megfelelő cementáló anyaggal izzítás útján zárt edényben szénanyagot adnak. A vasrudakat az agyagból készült égető szekrényekbe a cementtel (pl. faszén hamu, szaruforgács) együtt vízszintesen és rétegesen berakják, felül kvarchomokkal beborítva. A szekrényt fedővel befedik és a tűzálló kövekből épített cementelő kemencékben lassan a fehérizzásig hevítik, addig, amig a szekrény nyílásán kék láng nem jelenik meg. Lehűlés után ezeket az acélrudakat még kévélni lehet. Minél jobb és tisztább a kovácsoltvas, annál jobb lesz a belőle készült cementacél, amelynek egészen tisztának, fényesnek, tökéletesen cementeltnek kell lennie, vagyis ne legyen szakadozott, ne tartalmazzon vasrészeket, ne legyen vöröstörésű és jól hegeszthető legyen. Hevítéssel és hidegvízben való hűtéssel a keménység tetszés szerint beállítható.71

Fazola 1812 tavaszán kezdi meg a cementált acélra („égő acél”) vonatkozó kísérleteit. A kísérleti berendezést az új nagyolvasztó öntócsar- nokához csatlakozó sarokhelyiségben rendezi be. A cementáló ládához tapolcai agyagból égetett 3/4 hüvelyk vastagságú téglákat. A kísérleti cementáló ládák belső mérete 25x10x10 hüvelyk, a kísérleti rúdvas mérete 22x3/4x3/4 hüvelyk.

A tüzelést 82 órán át folytatja, közben a ládákban berakott 150 font vasanyaghoz 30 zsarnócai mérő faszenet használ fel. Kísérleteinél saját eljárással kéntelenített kőszenet is használt, de a kőszénnek sok volt a salakja, ez a tüzelő rostélyt eltömte, így leromlottak a huzatviszonyok.72

Az udvari kamara kísérleteit kedvezően fogadta, s Fazolát azok folytatására bíztatta. A kísérletek eredményeinek üzemi termelési viszonyokra való átvitele esetén várható haszon tárgyát illető részletesebb gazdaságossági számításokat kérnek Fazolától.73

Fazola cementacél kísérleteivel egyidőben a legjobbnak ismert, és a rúgókhoz és finomabb gépalkatrészek gyártására legalkalmasabb tégely- acél-gyártási kísérleteihez fog. Ezt Angliában B. Huntsman már a XVIII. század első felében kidolgozta. Lényege az volt, hogy a nyersacélt nagy tűzállóságú tégelyben megolvasztva, különböző hozaganyagokkal megolvadt állapotban tisztította meg a szennyező elemektől. Az eljárásnál nagy levegőfelesleget alkalmaztak, tehát oxidáló atmoszférájú tégelykemencében végezték a gyártást (Windofen - „szélkemence”).

70 Zoltay E. 1970. 188.

71 Soós I.-Kiszely Gy.-Zádor T. 1960. 27. Az egész izzítási folyamat 2-4 napig tartott. (Zoltay E. 1970. 185.)

72 A kőszénnel való kísérletezést az indokolta, hogy a fahiány egyre jobban fellépett, a koronauradalom pedig az erdőbérlet díját egyre magasabbra emelte.

73 Zoltay E. 1970. 188-189. Törekvéseit támogatja Rupprecht is.

158