Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő
1815 tavaszán már felküldi az 1814 és 1815 években kikísérletezett eljárással tégelyből öntött és kovácsolt finomacél-mintákat az udvari kamarához. Beadványában kijelenti: ha kísérleteit tovább tudja folytatni és az eredmények alapján üzemi gyártásba kezdhet, akkor nélkülözhetó'vé válik az angol acél. Eddig a birodalomban a legjobb minőséget tudomása szerint az ausztriai Gunzendorfban működő J. Miller hámoros gyártotta, ennek árui külföldön is keresettek, és az itt gyártott kész órarúgók mázsája 2700 forintba kerül. Vállalja, hogy legalább ugyanilyen minőségű, de jóval kisebb előállítási költségű acélt fog gyártani, amit a beküldött próbákkal kíván igazolni. Nem hanyagolja el a cementált acél gyártását sem. Bejelenti, hogy o nagyolvasztónál új kísérleti cementáló kemencét épített, ebben a cementáló tokok hossza már három láb 3 hüvelyk, magasságuk 15 hüvelyk, szélességük pedig 14 hüvelyk. A kemencét javított alakjában kőszéntüzelésre alkalmassá tette, kiszárította és üzembehelyezésre kész állapotba helyezte. Eredményes kísérleteket folytatott a cementált és tégelyacélból készült rúgok angol módszerrel történő megeresztésére is. Az udvari kamara ebben az ügyben magát a birodalmi kormányt keresi meg. Megbízzák J.v. Widmanstáttent, a bécsi egyetem tanárát és N. Jacquint a bécsi egyetem professzorát a szükséges kémiai és fizikai vizsgálatok megejtésével. A megbízottak mind a kévéit, mind a cementált acélt igen jó minőségűnek ismerik el, mindössze a tégelyacéllal szemben vannak bizonyos fenntartásaik. Megvizsgálják az acélmintákat a bécsi városi kapitányság szakértői is, s a gyártmányokat általában jóknak találják. Technológiai vizsgálatokat végeznek a próbákkal a bécsi cs. és kir. gyárfelügyelőség acélszakemberei is és 1815. január 26-i vizsgálati jegyzőkönyvük szerint a kísérletileg gyártott acél jól volt használható közönséges és középfinom vágószerszámok előállítására, de a finomabb szerkezeti elemekhez való tégelyacél még nem volt megfelelő a technológiai kísérlet folyamán ebből gyártott rúgok túl keményeknek és ridegeknek bizonyultak.74 Fazola Frigyes szakadatlanul folytatni kívánta a diósgyőri acélfajták tökéletesítését. Erre az is ösztönözte, hogy az acélgyártás addigi meghonosításának és fejlesztésének, továbbá a vezetése alatt épült új létesítmények (nagyolvasztó, tógát, stb.) következményeként az 1798-1815 időszakra 115.000 forint tiszta gyári nyereséget mutathatott ki. Az 1807-1816. időköz első négy évére átlagosan 3873 forint 5 kr, az utóbbi hat évre pedig átlagosan 15.343 forint 52 kr volt a vasmű évi tiszta nyeresége. Fazolának ugyanakkor sikertelen volt minden olyan folyamodása, amelyben azt kérte, hogy a technológia fejlesztés költségeinek fedezésére a gyári haszon arányában kincstári támogatást kaphasson, így acélkísérleti adósságai újból megnövekedtek. 74 A technológiai vizsgálatokért 19 frt-ot számoltak fel. 159
