Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)

Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő

Miskolc és környékén kívül a Felvidéken, különösen Rozsnyó és Rima­szombat környékén való rendkívüli elterjedtségét és közkedveltségét. Fazola az év folyamán még mint hámorsáfár az acélgyártási kísérle­teken kívül Hó'flerrel együtt az egész gyárra vonatkozó technológia javí­tási munkákat végzi. Járja a bányákat, kamarai rendeletre Torna me­gyébe utazik újabb vasérclelőhelyek felkutatása tárgyában, Hó'flerrel tűzálló téglaanyag után kutat. Közben szeptember 28-án az eddigi gyár­vezető, Wallese, hosszas betegség után meghal. A helyére Gistl az esedé­kes utód, bár neki kezdetben tervei voltak, hogy Tiszolcra megy át. így megüresedik az ellenőri hivatal, mely tisztség betöltésére az udvari ka­mara egyértelműen Fazola Frigyest jelöli a Selmecbányái főkamaragróf- ságnak. Az ajánlásban külön kiemelik, hogy a választás főleg azért esett rá, mivel jól ismeri a stájer és karintiai módon történő acélgyártást, s ezen a téren már olyan nagy horderejű a munkássága, hogy feltétlenül többet érdemel, mint az eddigi egy forint napidíj, mert a diósgyőri vasmű a je­lenlegi üzleti fellendülését jórészt neki köszönheti. A kinevezést a kamara gyorsan elintézi, s novemberben az új vezetők már fel is esküsznek a szomolnoki bányabíróság előtt. Fazoláék rövidesen olyan új feladatok megoldására kényszerülnek, amelyek döntő jelentőségűek a nyersanyag- és energiabázis kiépítése s a jól értékesíthető minőségi vas- és acélfajták gyártásának meghonosítása szempontjából.29 Fazola kévéltacél-gyártási kísérletei Fazola Frigyes a diósgyőri acélgyártási kísérleteinél felhasználja ko­rábbi külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatait, de külső körül­mények is erre a tárgyra irányítják figyelmét. Mind jobban fenyeget a napóleoni háborúk folyamán a kontinentális zárlat, s Európába egyre nehezebben, sokszor csak csempészutakon jut el a kiváló angol acél. A kemény, rugalmas acélfajták kiváló és nélkülözhetetlen alapanyagát szolgáltatták a kézifegyvergyártásnak, emiatt a legfelsőbb birodalmi szervek is szorgalmazták a minőségi acélgyártás fejlesztését. A diósgyőri vasnak eddig az volt a fő jellegzetessége, hogy az egysze­rű frisstűzön csaknem teljesen széntelenedett és így lágysága miatt kés­pengék, rúgok, megmunkáló szerszámok gyártására alkalmatlan volt. Volt azonban olyan eljárás, amelynél a frissített vasdarabokat jól begya­korolt fogásokkal szenítésnek, majd ismételt izzításnak és kikalapálás­nak vetették alá, amikor is a vas szövetében végbemenő diffúzió folytán az erősebben karbonizálódott részek a lágyabb részekre is cementálólag30 hatottak. 29 Zoltay E. 1970. 157-158,­30 Az acél felületének karbonnal való dúsítása izzítás útján. 134

Next

/
Thumbnails
Contents