Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő
Miskolc és környékén kívül a Felvidéken, különösen Rozsnyó és Rimaszombat környékén való rendkívüli elterjedtségét és közkedveltségét. Fazola az év folyamán még mint hámorsáfár az acélgyártási kísérleteken kívül Hó'flerrel együtt az egész gyárra vonatkozó technológia javítási munkákat végzi. Járja a bányákat, kamarai rendeletre Torna megyébe utazik újabb vasérclelőhelyek felkutatása tárgyában, Hó'flerrel tűzálló téglaanyag után kutat. Közben szeptember 28-án az eddigi gyárvezető, Wallese, hosszas betegség után meghal. A helyére Gistl az esedékes utód, bár neki kezdetben tervei voltak, hogy Tiszolcra megy át. így megüresedik az ellenőri hivatal, mely tisztség betöltésére az udvari kamara egyértelműen Fazola Frigyest jelöli a Selmecbányái főkamaragróf- ságnak. Az ajánlásban külön kiemelik, hogy a választás főleg azért esett rá, mivel jól ismeri a stájer és karintiai módon történő acélgyártást, s ezen a téren már olyan nagy horderejű a munkássága, hogy feltétlenül többet érdemel, mint az eddigi egy forint napidíj, mert a diósgyőri vasmű a jelenlegi üzleti fellendülését jórészt neki köszönheti. A kinevezést a kamara gyorsan elintézi, s novemberben az új vezetők már fel is esküsznek a szomolnoki bányabíróság előtt. Fazoláék rövidesen olyan új feladatok megoldására kényszerülnek, amelyek döntő jelentőségűek a nyersanyag- és energiabázis kiépítése s a jól értékesíthető minőségi vas- és acélfajták gyártásának meghonosítása szempontjából.29 Fazola kévéltacél-gyártási kísérletei Fazola Frigyes a diósgyőri acélgyártási kísérleteinél felhasználja korábbi külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatait, de külső körülmények is erre a tárgyra irányítják figyelmét. Mind jobban fenyeget a napóleoni háborúk folyamán a kontinentális zárlat, s Európába egyre nehezebben, sokszor csak csempészutakon jut el a kiváló angol acél. A kemény, rugalmas acélfajták kiváló és nélkülözhetetlen alapanyagát szolgáltatták a kézifegyvergyártásnak, emiatt a legfelsőbb birodalmi szervek is szorgalmazták a minőségi acélgyártás fejlesztését. A diósgyőri vasnak eddig az volt a fő jellegzetessége, hogy az egyszerű frisstűzön csaknem teljesen széntelenedett és így lágysága miatt késpengék, rúgok, megmunkáló szerszámok gyártására alkalmatlan volt. Volt azonban olyan eljárás, amelynél a frissített vasdarabokat jól begyakorolt fogásokkal szenítésnek, majd ismételt izzításnak és kikalapálásnak vetették alá, amikor is a vas szövetében végbemenő diffúzió folytán az erősebben karbonizálódott részek a lágyabb részekre is cementálólag30 hatottak. 29 Zoltay E. 1970. 157-158,30 Az acél felületének karbonnal való dúsítása izzítás útján. 134
