Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő
terheinek alakulásáról. Szeptemberben véglegesítik Hó'flert, önálló szerződést kötnek vele. A kamara utasítja a tisztviselődet, hogy Fazola Frigyes napidíjas írnokot alaposan oktassák ki, serkentsék szorgalmát, különösen az üzemi állásidők alatt ne hagyják magára. Ebben az időszakban az udvari kamara a gyár volt vezetője, Muszka ellen szigorú vizsgálatot rendel el. Kihallgatják Fazola Frigyes gyakornokot is, aki ekkor 19 éves és három éve van a gyárnál. Vallja, hogy o vasmérlegelésnél kevésszer volt a vasraktárban, az eladásnál a mennyiséget bemondta Muszkának, akivel bevezették azt a naplóba. Elgondolhatjuk, hogy ez a vizsgálat az éppen akadémiára készülő fiatal Fazola Frigyesre túlságosan jó hatással nem lehetett. Közben különféle meghibásodások miatt (bélésomlás, kohóátnedvesedés, tartófal kiégés, vízikerék tengelyének eltörése) a kohót le kellett állítani, mert félő volt, hogy a teljes fuvatásnál lángba borul az öntőcsarnok fedélszéke. HőfLer javaslatára a kohót átépítették. A kohóépítésnél gyakornokként foglalkoztatják Fazola Frigyest is, akit ezután a főkama- ragrófság rendeletére ősztől a Selmecbányái bányászati akadémiára küldenek.6 A Selmecbányái és gyakornoki évek A XVIII. sz.-ra a hazai bányászat-kohászat termelési, szellemi központja az úgynevezett „ezüst város”, Selmecbánya lett.7 A bécsi udvari kamara 1735-ben alapította meg a Bergschulét a mai értelemben vett „iskola” jellegű intézményt, mely 1762-ben nyerte el az akadémiai rangot. A hely kiválasztásánál tekintetbe vették, hogy a birodalom területén itt voltak találhatók a legkorszerűbb bányászati-kohászati berendezések.8 A kiválasztásnál fontos szempont volt, hogy a hallgatók többsége bányatisztviselők és részvényesek, bányapolgárok fiai közül kerüljön ki, akik már gyerekkoruktól kiváló tehetséget mutatnak a bányászathoz, kohászathoz, akik hozzászoktak a bányajáráshoz, a hegyi levegőhöz és a bányász élethez. A tanév egész évben tartott. A hallgatók tanulmányaik során megismerkedhettek a bányászathoz, kohászathoz szükséges matematikai ismeretekkel, a minerológiával, metallurgiával, bányaműveléssel. Emellett fontos szerepet kapott a gyakorlati oktatás, mely többek kö6 Zoltay E. 1970. 105-121. 7 A 184 éven át virágzó és raegigézó' hangulatú, a XVIII. sz.-ban még 40 ezer lakosú bányaváros bányászatának elvesztésével országos jelentó'sége és ezzel együtt lakossága is rohamosan csökken (ma alig tízezer lakosú a város). Az ó'si bányászati-kohászati alma má- ter Selmecbányán 1919-ig, majd 1949-ig Sopronban működött. Ekkor Miskolcon létrejött az utód Nehézipari Műszaki Egyetem. Ma Miskolci Egyetem. 8 Prága neve is felmerült, de elvetették, mert ott a szórakozási lehetőségek skálája csábította volna a hallgatókat. Selmecen alakult ki nemcsak az ország, hanem az egész monarchia bányászatának szellemi központja. Remport Z. 1995. 289. 126
