Csiffáry Gergely - Porkoláb László: Fazolák Würzburgtól Diósgyőrig - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 6. (Miskolc, 1999)
Porkoláb László: Fazola Frigyes a vasműfejlesztő
zött az olvasztókohók látogatásában is megnyilvánult. Az akadémián végzett praktikánsok előbb csekélyebb hivatalban próbaképp dolgoztak, majd később érdemeik, képességeik szerint fokozatosan jobb beosztásba emelkedhettek. A fentiekből érzékelhetjük, hogy az akadémiára készülő Fazola Frigyessel szemben milyen követelmények támasztódtak.9 A bécsi udvari kamara, tekintettel az egykori kir. faktorra, Fazola Henrikre - aki virágzó jólétét a vasmű kifejlesztésére feláldozta -, megengedi, hogy fia Frigyes a Selmecbányái akadémiára felvételt nyerjen abban a reményben, hogy egykor a vasgyárnál derék és használható tisztviselővé válhat. Ezért kérik, hogy 1793. augusztus hó végén utazzék el a hány akolié giumba.10 A diósgyőri nagyolvasztói technológiára igen jó támpontot nyújt Fazola Frigyesnek, a Selmecbányái akadémiai hallgató egyik gyakornoki jelentése. Ebben L. Rutner akadémiai hallgatóval együtt pontosan leírja az ebben az időben követett technológiát. A kohót a bélésfal elkészülte után faszénnel megtöltik, utána begyújtják, de még nem fújnak rá a fájtatokkal, hanem amikor már természetes huzat mellett a faszén a fúvóformákig leégett, feladnak két mérő faszenet és 25 font ércet. Közben ügyelni kell arra, hogy a faszén és érc rétegesen helyezkedjen el. Ezután a könnyű adag után egyre nagyobb ércterhelésű adagok következnek. A következő adagban már 35 font az érc, ezután az ércarányt mindig 10 fonttal növelték, amíg az érc mennyisége el nem éri az egy métert. Az érc faszén rétege- zést ezután 12-14 alkalommal ismétlik, majd a természetes huzatot megszüntetve működésbe hozzák a fújtatókat. Részletes leírást közölnek még az egyes diósgyőri ércfajtákról, a jellemző salakokról, ismertetik a jó faszén minőségi jegyeit. A faszén legkedvezőbb darabnagyságára öt-hat hüvelyk értéket írnak elő.11 Fazola Frigyes - aki ekkor már állandó beosztású gyakornok - a fújtatókat módosítja: karintiai módon, úgy, hogy acélrúgós mozgatással új eljárást alkalmaz. A karintiai módon való nyersvas-sütés 1799. év végére már annyira beválik, hogy Schwartz-Kőnig javaslatára Tiszolcra küldenek két nagyolvasztói munkást a „diósgyőri módon” sütött nyersvas körüli tapasztalatok átadására. Ebben az évben kezdik meg a frisseléshez való nyersvaselőkészítés egy másik módja, a kartisch-tűz kísérleteit is. A kohó tűzálló anyagainak pótlására Hőfler és Fazola Frigyes az Eger körüh kőbányákból hoz mintákat, de a kísérletek szerint az anyag a nagyolvasztó medencéjében uralkodó hőmérsékeletet nem bírja.12 9 Zsámboki L. 1999. Az üzemi tapasztalatokról a hallgatók praktikánsi jelentésekben számoltak be •o DIV-LUK-TA 53-73. » Zoltay E. 1970. 123. 12 Zoltay E. 1970. 114-125. 127