Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

Felhasznált irodalomjegyzék

FELHASZNÁLT IRODALOMJEGYZÉK [I] Dr. Dutkó Lajos: Előszó a 100 éves diósgyőri gerendasor történetéhez. Diósgyőr-vasgyár 1992. [2] Soós Imre - Kiszely Gyula - Zádor Tibor: Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből (1770-1960). Miskolc 1960. 44-56 o. kivonatosan, helyenként szó szerint. [3] Pech Antal osztálytanácsos: Jelentés a Selmeci és Diósgyőri kerületben és vasbánya vidéken létező bányák és kohók állapotáról. Budapest 1873. 3-69p. [4] Központi Bányászati Levéltár, Főkamaragrófi Levéltár, Selmecbánya 2451/1867. Kiszely Gyula: Az új Diósgyőri Vasmű története 1867-1970. Kézirat. Diósgyőr-vasgyári Igazgatási Főosztály. Kivonatosan, helyenként szó szerint. [5] Soós Imre - Kiszely Gyula - TÁdor Tibor: Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből (1770-1960). Miskolc 1960. 44-56 o. kivonatosan, helyenként szó szerint. [6] Magyar Országos Levéltár IV. Gazdasági Szervek Osztálya Bp. I. Bécsi kapu tér 4. (Ide szállították a Diósgyőri Levéltár 1863-tól 1968-ig terjedő időszakból származó iratait 40 db történeti csomagban. A továbbiakban: MOL/D.) Szám nélküli Jegyzőkönyv az 1871 évi irattartóban. [7] Központi Bányászati Levéltár, Selmecbánya. Diósgyőri iratok. 624/1871. [8] Központi Bányászati Levéltár, Selmecbánya. 1871. október 15. Szám nélkül. [9] Simon Béla: A diósgyőri hengermüvek műszaki fejlődésének története 1871-1971. Diósgyőr. Kézirat. [10] Anton Kerpely: Das Eisenhüttenwesen in Ungarn, sein Zustand und seine Zukunft. Schemnitz 1872. 154-165.oldal [II] Kerpely Antal: A vaspályasínek főbb tulajdonságaira vonatkozó vizsgálódások és tanulmányok. Bányászati és Kohászati Lapok 1877. évf. 133-134. oldal. [12] Glanzer m. k. vasgyári hivatalfőnök bérszabályzata, amit a Pénzügyminisztérium 2906 sz. alatt hagyott jóvá. [13] MOL/D 4287/1883 sz. [14] Felügyelő bizottsági jegyzőkönyvek az 1889. évből MOL/D 34. sz. iratgyűjtő. - Fuchs György: A diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár 4000 lóerős reverzáló gépe. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 1895. évf. 413-418. oldal.