Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

VIII. rész. A távlati tervben előirányzott intézkedések 1961-1965-ben.

A középsoron a teljesítmény növelésének határt szabott a szűkös melegítési kapacitás, ezért tervbe vették egy tolókemence építését, mint arról az 1958-60-as évek tárgyalásánál már szó volt. A kemencét a középsori csarnok és a keletnyugati darupálya határvonala, valamint a középlemezsort kiszolgáló 2. sz. tolókemencéhez vezető vágány, és a 3.-4. sz. izzítókemencék közé vezető vágány által körülzárt területre kívánta az üzem elhelyezni. A KGMTI 1963 januárjára elkészítette ugyan egy kereszttüzelésű tolókemence tervét, de azt a finomsor ellátására szánta. Az LKM vezetősége ragaszkodott a középsorra történő telepítéshez, ami szükségessé tett bizonyos áttervezést, amit saját Tervező Intézetével végeztetett el. Késedelmet okozott az is, hogy kevertgáz tüzelésről át kellett térni a tiszta földgáz tüzelésre, változtatni kellett az égőkön, a gáz és levegő vezetékeken. Végül is a tervek zsűrizésére 1965. szeptember 2-án és november 23-án került sor. Az LKM a kemence építését a Vaskohászati Kemenceépítő Vállalatnál rendelte meg. A kereszttüzelésű tolókemence 1968-ban került üzembe. [370] A finomsor kétoldali meghajtásával kapcsolatos tervezési munkához az adatszolgáltatást 1961. november 9-én adta meg a vállalat a KGMTI-nek. Az egyenirányítós hajtás megvalósítására AES egyenirányító állt rendelkezésre, melynek típusa: QWG 6/6, névleges teljesítménye 1555 kW, névleges feszültsége 850 V, névleges áramerőssége 1830 A. A finomsor higanygőz egyenirányítójának üzembe helyezési eljárását 1965. február 9-én tartották. A finomsor meghajtására 1967-ben került sor. [371] A kereszttüzelésű kemence és a finomsor kétoldali meghajtásának megvalósítása azért is váratott magára, mert az 1961-65-ös években Diósgyőrben a tervező- kivitelező- és pénzügyi kapacitást a durvahengerműi rekonstrukció kötötte le, e miatt a Finomhengermü rekonstrukciója háttérbe szorult. A finomsori repülőollót és a két db csévélő berendezést a nyugatnémet Moeller és Neumann cég szállította. A berendezés alapozását a Borsodi Mélyépítő Vállalat, a helyi szerelést a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, a villamos automatika szerelését a Villamos Allomásszerelő Vállalat végezte. A létesítmény költsége 2.013.519 Ft + cca.400.000 Ft a később felmerülő kiadásokra. A berendezések helyszíni szerelését 1963. április 26-án fejezték be, és május 28-án adták át üzemeltetésre. A berendezések a próbaüzemeltetés és a gyártás folyamán a garanciális kötelezettségben megadott méretű és minőségű szálakat az előírásnak megfelelően darabolták, és tekercselték. [372] A durvasort 1962-ben új emelőasztallal és fordító falakkal látták el. 1963. augusztus 28-án a finomlemezsor végérvényesen leállt, befejeződött Diósgyőrben a finomlemez hengerlés.