Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

II. rész. A század eleji válság, majd a fellendülés ideje. Az első blokksor üzembe helyezése. Az első világháború (1900-1920)

U-acélok: 180-300 mm-es gerincmagassággal. Bugák: 80; 90; 100; 110; és 120 mm-es méretben, letompított sarkakkal. A Régi hengerműben (finom-, közép- és durvasoron) gyártott termeivények: Köracél: 6-100 mm Négyzetacél: 7-130 mm Hatszögacél: 14-35 mm Félköracél: 8-46 mm Félholdvas. Korlátvas. T-acél. Borkvas. Tengely ágyvezető pofa. Dobverőléc. Rostélyvas. Vánkosléc. Egyen lő szárú szögvas: 25-120 mm. Fedő szögvas: 140 mm Zórésvas: 240; 260x95; 260x125 mm I-acélok: 80-150; 237-260 mm U-acélok: 70-152; 176; 235-260 mm Bányasínek: 4,6-15,8 kg/m Hevederek: I.-; IL- és IIL-rangú sínekhez. Talplemezek: I.-; II.- és IIL-rangú sínekhez. Csúcssínek: I.-; II.- és IIL-rangú sínekhez. Vezetősínek. Vasaljzatok. Laposvasak: 530 mm szélességig, 6 mm vas A négy készhengersoron gyártott szelvények nagy száma elismerésre méltó és sok sikeres hengerészmunka, vállalkozási kedv és üregezési szakértelem bizonyítéka; egyúttal igazolja, hogy a piaci igényekhez való alkalmazkodó készség a diósgyőri hengerművekben már ebben az időben is megvolt. Miskolc és Diósgyőr 1919. május 3-tól 2l-ig cseh megszállás alá került [42], 1919. július 29-én a Tiszán átkelt román csapatok megszállták Diósgyőrt.