Marosváry László: A Diósgyőri Hengerművek története - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 5. (Miskolc, 1999)

I. rész. A mai telephelyén létesített Diósgyőri Vasgyár alapítása, az „Ó-Hengermű" hengersorainak indulása, felfutása. A gerendasor létesítése (1867-1900)

- 1 db bocsvas olló gőzgéppel, - 1 db finomvas olló gőzgéppel, - 20 db gőzkazán, - sínjavító műhely gőzgéppel, sínvágó és lyukasztó géppel, csavarvágó géppel, csavarsajtoló géppel, - fúvóház a kemencék szélellátásához, - vízmedence 15 lóerős szivattyúval a hengersorok vízellátására, - vasraktár. Egyik hengersornál sem alkalmaztak fogaskerék-áttételt a gőzgép és a pörgő között. [9] Az O-Hengerde telepítését 1971-ben a 5. ábra szemlélteti 5. űí»ra. Az O-hengerde (Finomhengermű) telepítése 1871-ben Kerpely Antal német nyelvű könyvében részletesen ismerteti a diósgyőri gyárat. A bevezetőben vitathatatlanul jó gondolatnak tartja a diósgyőri gazdag barnaszéntelepek, a nagykiterjedésű állami erdészet és a miskolci vasúti csomópont hasznosítását, de kifogásolja, hogy nem vizsgálták meg kellő körültekintéssel ennek a szénnek a kavaró és forrasztó kemencékhez való alkalmasságát. Megoldásnak a Siemens - féle regeneratív gáztüzelés bevezetését tartja. Leírásában a finomsor 5 hengerállvánnyal szerepel. [10] Kerpely Antal részletesen leírja a síngyártás akkori technológiáját.