Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)
A kolónia építési korszakai
ség következtében nagyon megritkultak. Ez okból igen valószínű, hogy a telepnek a vörös téglából való megépítésétől el kell tekinteni. Az épületfa beszerzése eddig részint saját erdészetünkből, részint a Szepper és Szartori tokaji cégtől történt. Az építéshez szükséges víz megszerzéséhez 3 kutat ástak, egyet a téglagyártáshoz, a másodikat nem messze az építőkunyhótól. Az építési kunyhónak, amely az építkezés teljes tartama alatt a felügyelő-személyzet irodáit és lakásait fogja szolgáltatni, vályogkészítők hiánya miatt építési kőből és téglából kellene megépülnie, ez elkészült ugyancsak annyira, hogy 8 nap alatt beköltözhető. Az építési kunyhó az építkezés teljes tartama alatt mint irodaépület áll használatban, az építkezés befejezése után pedig vagy iskolának és papiaknak, vagy kórháznak lesz berendezhető. A M. Schimmelbusch polgári mérnöknél Wienben egy nagy téglasajtoló közönséges és egy kisebb Durant sajtoló tűzálló téglák gyártásához. Munkásállomány f. é. június végéig állt 11 felügyelőből és mesterből, 51 kőművesből, 68 ácsból, 4 kovácsból, 4 asztalosból, 208 napszámosból és téglaverőből, 48 kőtörőbői, összesen 396 főből. Megjegyzendő végül, hogy ennek a nyárnak a folyamán még legalább 20 telepi ház 4 kevésbé jó minőségű szolga- és 2 tisztviselői lakás fog megépülni.” A pénzügyminisztérium válaszlevelével 1868. dec. 31-én azt jelzi, hogy a téglavető gép már fennáll és jól működik. A jelentés alapján megismerhetjük az építkezés menetét és a problémákat is. A lakótelep szempontjából egyik legnagyobb akadályozó tényező a téglahiány volt. Az első téglagyár a Hilbert Leó által készített „Új vasgyári belsőtelek” térkép szerint a Szinva mellett a Kalló rét és a Rózsa szög közötti területen volt, amit megerősít A „gyarmat tervrajza” valamint „A Diósgyőri M. K. Vasgyártelep” rajza is. A térkép Téglaveremként jelzi ami utal a kezdetleges voltára. A Selmecbányán őrzött 1871-ből származó nyilvántartás szerint a téglagyár a következő tárgyakból áll. Egy nagy pajta egészen faanyagból helyreállítva. Ezen pajtában egy tégla sajtológép. Téglaégető kemence kőből, pajta, melyben 3 tábori tégla- égető kemence el van helyezve, valamint hat téglaszárító pajta. 26 27 26 K. K. M. 76.100.200. 27 Selmecbánya 1871. UBA. HKG. 40
