Olajos Csaba: A Diósgyőr-vasgyári kolónia - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 4. (Miskolc, 1998)
A kolónia építési korszakai
Új és korszerű, a közönséges és tűzálló téglák gyártására szolgáló téglagyár csak 1885-ben épült a jelenlegi gyár területén, (ez ma is áll). Ekkor építették a Hoffmann-rendszerű körkemencét, amelyben vörös fali téglákat, tetőcserepeket, s tűzálló anyagokat is égettek. így két téglagyár biztosította az építkezéshez szükséges téglát. Az 1930-as térkép a Medgyes fenéken jelez egy mezei téglagyárat. Ez a téglagyár lehetett a névadója a Téglagyár utcának. Feltételezhetően ez a téglagyár később épülhetett és csak részben segített be a gyár lakásépítési programjába, a magánlakáspitést szolgálhatta. A későbbi építést igazolják az utcanevek. Az 1890-ben még Új utcának nevezett utcát az 1914-es helyzetrajz már Téglagyári utcaként nevesíti, így valószínű, hogy ez a gyár a századfordulón épülhetett. 1868 augusztusára felépült egy építési kunyhó, amely az építkezés teljes tartama alatt mint irodaépület állt használatban, az építkezés befejezése után pedig vagy iskolának és papiaknak, vagy kórháznak lesz berendezhető.28 A kunyhó helye a hengerdétől nyugatra az 1888/1157— 1876 számú tervről azonosítható be. Az építési kunyhó az 1872-es törzskönyv 8-as lapszámú mellékletén lévő „Laktanya” rajzzal, valamint a Selmecbányán őrzött és A Diós-győri vasgyárhoz tartozó épületeknek rajzai „Munkáskaszárnya” rajzzal azonosítható. A Laktanya rajzról leolvasható, hogy „Épült 1868” falazata vegyes kő és tégla, zsindelyfedélzet jó karban van. Az alaprajzi rendszer, az épület metszete és a homlokzati kialakítása beazonosíthatók. A Munkáskaszárnya-rajz képet ad az egyes helyiségek funkcióiról. Az épület alapterületének döntő többségét a lakószobák és éléskamrák foglalják el. Az L-alap- rajzú épület sarkán lévő nagyobb helyiség kórház céljára szolgált. 1868-1871 között a Mester utcában fésűs beépítéssel 13 egy szobás munkáslakóház, valamint a Lónyai utcában egy bányavéd-lakóház épült. Az épületek zsindely fedésűek-, közülük 3 vályog, 1 vertfalú és 10 tégla falazatú volt. Az első 3 vályogfalú munkásház és a tégla falazatú bányavéd-lakóház már 1868-ban megépült, 1869-ben további 7, majd 1870-1871-ben a hiányzó 3 épület készült el. A törzskönyv 3-as és 6-os melléklete bemutatja a telken való helyzetüket, alaprajzi rendszerüket, jellemző metszetüket és homlokzati kialakításukat. A munkásház utcavonalra és keleti telek-határra út- cára merőleges nyeregtetővel épült, melléképületei nem voltak, 3 bécsi K. K. M. 76. 100. 220. 41
