Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

perzselték, s az újvárosi plébániatemplom már soha nem épült újjá, a Szent István templom pedig református templomként kapott új mennyezetet és harangtornyot az 1550-es években.

1 1 Valószínű, hogy ekkor Diósgyőrt is pusztították a törökök. Kisebb nagyobb csapatokban gyakran jöttek Eger 1596-os török kézre kerülés után, fosztogattak, raboltak, erőszakoskodtak, emberek életét oltották ki minden alkalommal és rabságba vittek asszonyokat, gyermekeket.

102 Hogy a diósgyőri templomot mikor égették fel, s tették az istentiszteltekre teljesen alkalmatlanná, nem lehet pontosan tudni, de valószínű, hogy a 16. és 17. század fordulója körül. Ezután az istentiszteletet - jó idő esetén - egy nagy fa alatt tartották, azután földesuraiktól megkapták a vár palotatermét, lovagtermét (a palotát), amelyet hosszú időn át használtak, s „Prédikáló Palota" néven emlegettek. 1629-ben egy várleltárban már így említik,

103 s a várról készült 1662-ben készült alaprajzon jól látszik mind a középkori félköríves apszisú kápolna, melyben a magyar uralkodóknak is miséztek 1526 előtt, mind a kápolna körüli négyzet alakú termek, így a két egymás melletti terem a négyzetes alaprajz déli oldalán (24. kép). A kápolnáról ezt jegyezték fel az alaprajz kísérőszövegében 1662-ben: „Kápolna, abból zaigházat ( = fegyvertár) csináltak, kár a szép kápolnáért, mert más helyet is találna az ember a zai g háznak". A két egymás melletti teremről ezt írták: „Két erős bolt (= boltozott terem), még szép lakóhely volna, ha renováltatnák"'.

104 A református egyház a 17-19. században Az egyház számára ideiglenes megoldás volt a vár termeinek használata, s az 1662-es leírásból is kitűnik, hogy bár jó állapotúnak mondják a két termet, már nem használják prédikációkra, ugyanis a 17. század közepén a város református közössége úgy határozott, hogy imaházat (oratóriumot) és haranglábat épít fából a mezővárosban. A hely megválasztásához kevés lehetőség volt, mert az elővártól a Szinváig a területet üresen kellett hagyni a vár biztonsága miatt, hogy az ellenséget időben észlelhesse az őrség. A törökveszély miatt fontos volt a vár közelsége, mert a lakosságnak az nyújtott védelmet. Az új istentiszteleti hely megválasztása a mai Nagy Lajos király útja 33-35. számú ház területére esett, vagyis a Szinva északi partjára. Építési engedélyt két helyről kellett beszerezni. Az egyház követei ezért az erdélyi fejedelemnél jártak, mert akkor Borsod vármegye az erdélyi fejedelem 101 Gyulai Éva 7997.107-108. és 121. pp. 102 Kazinczy Gábor 1869 103 Czeglédy Ilona 1988. 21. p. 104 Uo. 23. p.