Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház a 17-19. században

fennhatósága alá tartozott, de a földesurak engedélyére is szükség volt. Az építés csak nehezen kezdődhetett meg, mert igen nehéz idők jártak. Maga I. Haller Sámuel is életét vesztette 30 éves korában hatodmagával 1643-ban az egri törökökkel vívott harcban egy portyázás közben. 105 Az 1643/44. év telén Diósgyőr egész lakossága - asszonyok, gyerekek is - a várba jártak éjszaká­ra aludni a török miatt, sőt a diósgyőri erdőből fát sem vághattak, mivel az állandó török rablások miatt állatokat sem tarthatnak a vár környéki legelő­kön. 1644-ben Szintai Márton a diósgyőri vár és uradalom provizora így pa­naszkodik a vármegyéhez írt levelében: „ tudom, volt nagy ságtoknak értésé­re, hogy micsoda szorongattatásokban vágyunk az egri török vitézeknek gyakori reánk jövetele miatt, ki miatt az iderendeltetett vitézlő népnek és azon kívül az itt való lakosoknak is minden éccakára feleségestül, gyerme­kestül a várban kényszeríttetnek hálni bejönni. Noha az győri erdő csaknem reánk szakad, de minthogy eleitől fogván marhát nem tarthattunk az szom­széd ellenségnek miatta, hátunkon nem hordhatunk [fát], könyörgünk azért nagyságtoknak és kegyelmeteknek, hog)' valami tűzre fabéli táplálással szolgáljon bennünket." 1 Valamelyest nyugalmas idő csak 1655 után érke­zett el, amikor Pap János lett a diósgyőri főkapitány. Az ő kérésére a várme­gye vezetése 1657-ben „templomépítésre 50 db épületfát rendelt" Diós­győrbe. 10r Pap János főkapitány is az egyház patrónusa volt, köztiszteletben álló főkapitány. A török katonai vezetők is becsülték, és éppen ez biztosí­totta a viszonylag nyugalmasabb körülményeket. 108 1657-58-ban kezdték megépíteni fából a kis imaházat, vagy ahogy akkor nevezték, oratóriumot, valamint egy haranglábat. A továbbiakban az istentiszteletet már nem a vár palotatermében, hanem az oratóriumban tartották. A diósgyőri reformátusok így emlékeztek a fatemplomocska építésére: „A Szinyva partján lévő orató­riumunkat néhai Haller Sámuel őnagysága engedelmébűl építettük, közel a várhoz az ellenségtűi való félelem miatt, amellynek építésére való engede­lemért expressus követeink voltak Erdélyben őnagyságához, elpusztíttatván és égettetvén a törökök által a kőtemplomunk. " 109 A templom építése nem fejeződött be, hiszen 1669-ben Diósgyőr lakosainak kérésére a vármegye Fodort Pált küldi el Haller Sámuelhez „a diósgyőriek temploma telkének ügyében, mely templomot az alapjaitól újra meg kell építeni", n0 Hogy miért kellett teljesen újjáépíteni, a forrásokból nem derül ki, talán a fatemplomok 105 Szendrei János 1927. 57-58. pp. 106 BmLt XV-17. Diósgyőr/1644 (Akadémiai Levéltár Tört. 4r. 197) 107 BmLt IV. 501/a. 7. köt. 348. p. és XV-17. Diósgyőr/1657 Pap János Diósgyőri leveleit közli: Borbás Emese 1997 109 A Diósgyőri reformátusok állásfoglalása az új templomról 1770. Diósgyőr DRefl 110 „Ad instanüam universorum et singulorum incolarum confinii Diosgyőriensis ad spectabilem et magnificum Samuelem Haller in negotio fundi templi eorum a fundamento denuo aedificandi... " BmLt XV-17. Diósgyőr/1669 (BmLt IV. 501/a. 8. köt. 361. p.)

Next

/
Thumbnails
Contents