Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus népiskola

22. kép. Mária királyné felirata az egykori diósgyőri várban (Czeglédy Ilona 1986. LXV. tábla) rétegnek, s főként a külföldet járt prédikátoroknak, akik közül sokan már 1530 körül a lutheri eszmék követői és szószólói voltak. A diósgyőriek első prédikátorának az egyházi hagyomány 1537-ben Körtvélyesi Dánielt tekinti, akit Luther Márton hitújító társa, Melanchton Fülöp avatott pappá.

78 A reformáció terjedését azonban Mária királyné bátyja, Ferdinánd király - mint a katolikus hit és egyház egyik leghívebb védelmezője - fékezte Magyarország trónján. Diósgyőrben és az uradalom területén pedig a lutheranizmus ellenzője sőt üldözője éppen az a földesúrnő lett, aki férjével, gyarmati Balassa Zsigmonddal 1540-ben zálogba vette a királyi-királynői tulajdonú uradalmat Ferdinánd királytól, mivel az uralkodónak a török háborúk idején igencsak szüksége volt arra a 20 ezer forintra, amit a nagyúri házaspár a jószágért zálogként letett. A szerződésben különben a vallásra vonatkozólag is intézkedett az uralkodó, hiszen a felek megállapodtak, hogy „...mindazok, amik az istentiszteletre és szolgálatra vonatkoznak, ne másként, mint ahogy a régi időtől fogva szokásban van, gondoztassanak és intéztessenek".

19 Balassa Zsigmond és felesége Fánchy Borbála koruk nemesi elitjének jellegMoravcsik Sándor 1928 BmLt XV-17. Diósgyőr/1540