Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus templom

jó erkölcsökre, vezess Istenhez", szintén Szlezák László öntötte Budapesten 1929-ben. Átmérője: 690 mm, súlya 181 kg. A harmadik harang neve: Őrangyal, „G" hangolású, felirata: „Oh édes Orangyalkánk, életünkben vigyázz reánk. Öntötte Budapesten 1929. Szlezák László". Átmérője: 520 mm, súlya 78 kg. A templom negyedik harangja 1973-ban került a toronyba a majláthi temetőből és évtizedeken át némán pihent. Ezt a harangot 1766-ban öntötték Egerben, készítője Johel József, súlya 50 kg. A harang Remete Szent Pál képével van díszítve, vagyis a pálosok névadó szentjének tiszteletére szentelték. Ez a harang eredetileg a diósgyőri pálosok említett felsőgyőri kolostorában volt, majd később a felsőgyőri temetőbe került, feltehetően azután, hogy II. József megszüntette a szerzetesrendeket, így a diósgyőri pálosok működését is. Ennek hangja ihlette a világhírű magyar költőt, Petőfi Sándort az „Alkony" című költeményének megírására, amikor 1847. július 8-án Diósgyőrben járt és megállt a vár omladozó falainál (73. kép). A harang ma az egykori pálos kolostor udvarán elhelyezett állványon áll. 13. kép. Petőfi Sándor emléktáblája a diósgyőri várban (Fotó)