Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A katolikus templom

A diósgyőri plébániatemplom tornyában napjainkban mind a négy oldalon óra mutatja az időt. A 19. század közepén Diósgyőr város tanácsa a toronyóra megrendelésével „ tekintetes Virkner Károly uradalmi főkormányzót" bízta meg, aki azt Kassa város órásmesterével készíttette el. Költsége akkor 900 forintba került, amit a Kamara a város kasszájából, valamint egyéni megajánlásokból gyűjtött össze. 1846. december 19-én kezdte mutatni az időt a diósgyőrieknek. Javítási költségeit a helyi tanács fizette 1949-ig, ezután a tanács nem vállalta tovább a költségeket, azóta az egyházat terheli.

4 A templom történetére vonatkozóan a középkorból alig van forrás, gótikus szentélye, ablakai azonban mutatják, hogy a Szűz Mária tiszteletére szentelt templomot a 15. században valószínűleg újjáépítették. A diósgyőri uradalom másik mezővárosában, Miskolcon Mátyás király alatt kapta mai formáját a Szent István tiszteletére épült korábbi templom.

49 A diósgyőri templom gótikus ízlésű átépítése talán összefügg a diósgyőri vár Nagy Lajos majd I. Mátyás korabeli nagyszabású építkezéseivel. Építéstörténetét csak alapos műemléki illetve régészeti feltárás dönthetné el. A diósgyőri templom és a plébánia helyének megválasztásában feltehetően szerepet játszott, hogy a település a középkorban a vártól nyugati irányba terjedt, a mai János utca (volt Hunyadi Mátyás utca 4. számú háztól kezdve), vagyis a Szinva-patak északi oldala nem volt lakott terület. A templomot így üres területre, a településhez vezető út mellé, annak szélére építethették. A templom és a Szinvapatak közötti terület szolgálhatta a templom körüli temető céljait. A diósgyőri templomban az 1560-as évekig katolikus vallás szerint folyt a liturgia, majd a vallásváltás után a református szertartás szerint prédikáltak az oltáraitól megfosztott épületben. Diósgyőrnek ez volt az egyetlen kőtemploma 1771-ig. A reformáció helyi megerősödésének idejétől ezt a több száz éves templomot a református vallásra tért hívek használták, de megóvását, felújítását feltehetően a református földesurak is támogatták. A diósgyőri hagyomány szerint 1585 körül a diósgyőri koronauradalom akkori zálogbirtokos földesura, a reformátusok nagy patrónusa, enyingi Török István királyi tanácsos végeztette el a templom felújítását a maga költségén. Ezért említhetik őt alapítóként a régi írások. 1618. június 3-án Pápán bekövetkezett halála után idehozták és a templomban temették el. A nyughelye fölé helyezett márványtáblára nevét és érdemeit vésték, ezt 1742-ig láthattak a diósgyőriek.

50 A diósgyőri reformátusok egy 1767-es investigátiós eljárás során a Diósgyőrbe kiküldött vármegyei vizsgálóknak a templom formája alapján is reformátusnak mondták az épületet, „azon templomon ad morém A Diósgyőri Ref. Egyház számadáskönyve 1702-1786. DRefl 49 Kubinyi András (szerk.) 1997. 224-231. pp. 50 A vármegye tanúval látási jegyzökönyve, Diósgyőr, 1712. február 17. A jegyzőkönyv másolata: DRefl