Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - A diósgyőri cigányiskola

vasgyár mögött lévő Tatárdomb népes cigányfalujának gyermekeit tanítják. A cigányiskola volt a legelső ilyen intézmény Magyarországon, és miután teljes mértékben bevált, mindenfelől erről mintázzák le az új cigányiskolákat. Az iskola kiváló eredménnyel működik, és az azelőtt szellemileg elmaradott és műveletlen cigányok ma mind tudnak írni és olvasni, és ebben többen közülük már magasabb iskolákba is mehetnek. "

31 Ha az iskolát minősítő szócikk tartalmaz is etnikai elfogultságból eredő túlzásokat mind a cigányság egészére vonatkozó szellemi elmaradottságot, mind az iskola oktatási eredményeit illetően, a cigányiskola megindításának iskolatörténeti jelentőségét nem lehet elvitatni (62. kép). 62. kép. A cigányiskola 1938 körül (Újságkivágás. HOM HTD 59.55.) Az 1948/49. tanév mulasztási naplója szerint Réthy János tanító 68 fiút és felesége Réthy Jánosné született Tálas Éva tanítónő pedig 50 leányt oktatott a cigányiskolában, tehát összesen 118 volt a tanulók száma. A létszámnak azonban csak töredéke járt rendszeresen. A többség hol jött, hol nem, mert kényszerítést nem alkalmaztak. A Városi Tanács elnökhelyettese 1953-ban felháborodott azon, hogy Diósgyőrben külön cigányiskola működik, mondván, nem szabad a cigánygyerekeket elkülönítve tanítani a magyaroktól. Utasítást adott a cigányiskola megszüntetésére, s a tanulókat átirányították a 22. számú iskolaépületbe, a község központjába, amely 1949 előtt a polgári iskola volt, de az átirányítás idején már mint a miskolci 22. számú általános iskola működött fiú-leány tanulókkal. Idejártak az 1953/54 és az 1954/55. tanévben a cigányok is, természetesen csak a szorgalmasak, hiszen többen csak névlegesen voltak az iskola tanulói. Ahogy telt az idő, a 31 Csíkváry Antal (szerk.) 1939. 42. p.