Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

II. DIÓSGYŐR ISKOLÁI - Iskola és élet az 1920-as években

Az 1928-as esztendőben két diósgyőri és környékbeli felekezet is templomot épített, Perecesen szeptember 8-án dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek felszentelte és megnyitotta a „bányamunkásokfilléreiből" épített ró­mai katolikus templomot. Ugyanezen év november 4-én pedig a diósgyőr­vasgyári lakosság adakozásából épített református templomot dr. Baltazár Dezső debreceni püspök avatta fel és nyitotta meg. A nagyközség lakossága a háborúban elvesztett hős fiaira, katonáira emlékezvén, 1928. június 10-én, egy napsugaras vasárnap délután Diósgyőr­ben a református templom előtt szobrot avatott, a Gabay Sándor által alko­tott impozáns első világháborús emlékművet. 20 A mai is álló emlékmű nem­csak az egyetlen világi jellegű köztéri alkotás volt Diósgyőrben, hanem a község és iskolái kultuszának is egyik központi emlékhelye lett. Az első világháborúban orosz, lengyel, olasz, szerb és román harctereken több mint ötszázezer magyar katona vesztette életét, köztük 221 diósgyőri. A harctere­ken temettek, idehaza pedig alig volt család amelyikben egy szerető apát, vagy fiút, testvért ne sirattak volna. A hősök iránti tisztelet és a Trianon mi­atti veszteségekre való emlékezés indította Diósgyőr, Vasgyár, Pereces, Új­diósgyör nagyközség vezetőségét emlékmű állítására 1928-ban, melynek fel­ső részén távolba néző tekintettel áll a családapa katonai öltözetben, rajta köpeny, derékszíj, tölténytáska, hátizsák, kezében lábhoz eresztett puska. Mellette a feleség fejét hajtja férje vállához és karján tartja kicsinyét. Jobb­ján a 10 éves fiacskája felnéző tekintettel apja karját simogatja. Az emlékű szövege: DIÓSGYŐR KÖZSÉG HAZÁÉRT HALT HŐS FIAINAK. A talapza­tot díszítő címer alatt az évszám: 1914-1918, a hátoldalán aranyozott betűk­kel bevésve a 221 hős neve (53. kép). Iskolásként e könyv szerzője is ott volt 1928. június 10-én délután a sokadalomban a református templom előtti té­ren a szobor leleplező színpompás ünnepélyén. Öt dalárda közösen énekelte Palcsó Sándor iskolaigazgató vezényletével a nemzeti imát: „Hiszek egy Is­tenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Ma­gyarország feltámadásában. Amen", melyet az iskolában a tanítás végezté­vel is mindennap el kellett mondaniuk az iskolásoknak. Az ünnepély befeje­zésekor 45 koszorút helyeztek a szobor lábazatához. Diósgyőrben 1963-ban új főútvonalat, majd villamos körvasutat kezdtek építeni, és a szobor azok útjában volt. 1966-ban ideiglenesen áttelepítették a Blaha Lujza utca bejára­tához. Ezen idő alatt az apa kezéből valaki elorozta a puskát. Később, 1989­ben, amikor a mostani helyre került, már erősen megkopott és a hősök nevé­nek restaurálásához a könyv szerzője adta a hősök névjegyzékét. A kijavított feliratokat egy perecesi édesapa is nézegette a fiával, keresgélt a nevek kö­zött, majd hirtelen odamutatott: „Ott van az én apám, a te nagyapád!" Ligethy Béla (szerk.) 1928

Next

/
Thumbnails
Contents