Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A diósgyőri evangélikus templom és parókia

A diósgyőri evangélikus templom és parókia 1886. augusztus 2-án, amikor az egyház önálló lett, az új templom, új parókia és új iskola építéséhez a szabad terület - a vár előtti térségben - már rendelkezésre állt az állam támogatás nyomán. Az új templom tervrajzát és költségvetését Szvetlik Mátyás vasgyári mérnök készítette el díjtalanul. Az építési tervet több száz példányban sokszorosították és terjesztették a hívek körében, hogy a költségek fedezésére megkezdődött felajánlás, gyűjtés minél sikeresebb legyen, s tudják a hívek, mire adakoznak. A vasgyár vezetősége azzal támogatta az építkezést, hogy engedélyt adott a diósgyőri homokbányánál kitermelt kő elszállítására. A hívek önkéntes munkával 454 szekér követ fuvaroztak a templomtelek északi részére. Az építkezést előkészítendő, előbb négy helyen megvizsgálták a talajviszonyokat a dombos telken, mivel bolygatott föld lévén - ahogy a korabeli feljegyzés írja - 1 méter mélységben már víz fakadt. Az előtalajt a kert legmagasabb helyén 4 méter mélységben találták meg.

233 (Szükséges megjegyezni, hogy a közeli várárok is 4 méter mély volt és ekkor helyenként még víz állott benne. A talajban észlelt víz az átszivárgás következménye volt.) Az egyház új építési tervet és költségvetést csináltatott Grenyó Károly miskolci építőmesterrel. 1896-ban a Földművelésügyi Minisztérium építési és mészkő fejtésére adott ingyenes engedélyt, továbbá kedvezményes áron engedélyezte épületfa kitermelését. 1897-ben pályázatot hirdettek a templom megépítésére. A négy pályázó közül 1898. május 22-én Grenyó Bertalan építőmesterrel kötöttek szerződést, újabb tervrajz alapján, melyet Murányi Lajos vasgyári műépítész mérnök készített. Ezután újabb változtatás következett a tervrajzon. Külső megjelenésben az elsőt, Szvetlik Mátyás tervét találta legjobbnak az egyház, de a tűzveszélyesnek minősített deszkás boltozat helyett betonboltozatot kértek. Szvetlik vasgyári munkatársa volt Murányi Lajos műépítész, így Szvetlik megkérte Murányit az áttervezésre, átdolgozásra. Az utóbbi mester teljesen új templomépítési tervet készített, s ennek alapján történt a kivitelezés. A vasgyár igazgatósága megengedte az egyház kérelmére, hógy a templom és az ahhoz csatlakozott lelkészi lak építését Murányi Lajos vezethesse és ellenőrizhesse. Ezen munkáját „lelkiismeretességgel, feltűnő műízléssel, valóban csodálandó önzetlenséggel teljesítette" írják a korabeli feljegyzésben.

234 1897 őszén a reggel 6 órakor tartott istentisztelet után, a hívek jelenlétében megtörtént az első kapavágás az építendő templom bejárójánál a lelkész, a tanító, Kis József gondnok, Varga István és Prunyi Imre által. Július 3-án délután a püspök, az egyházmegyei elnökség, a miskolci és arnóti