Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református egyház temetői

„szőnyeg" címen pénzfizetés ellenében vettek igénybe az egyháztól. Külön szertartás volt a koporsóba tétel és a temetés. Ez utóbbinál mindig megszólalt a harang. Nevezetes esztendő volt 1831, a kolerajárvány éve. Július 1-én egy halottat temettek a református egyháznál, de azután naponként 2-A temetés volt, általában a 30 éven felülieket ragadta el a halál. Voltak olyan diósgyőri reformátusok, akiket vidéki munkájuk közben, az aratás helyén vitt el a járvány, Felsőzsolcán 1, Szalonnán 1, Vattán 1, Nagymihály községben 1 és Miskolcon 1 fő halt meg a kolerában. Ebben az évben augusztus 27-ig helyben 42, vidéken 5 diósgyőri református vallású személy halt meg.

192 A 18. században még ritka volt a temetőben a sírok fejrészéhez helyezett sírkő, síroszlop, amely a halál évét és a halott adatokat tartalmazta. Gyakori volt az akácfából faragott fej fa vésett szöveggel. A rövidebb kort megért vékonyabb akácfatörzsből, az idősebb pedig vastagabb fatörzsből készült fejfát kapott. A 20. században a faragott fejfák már nem szokásosak. Altalánossá vált a század végére, hogy minden sírt betonfal övez, a fejrészénél díszítéssel és vésett szöveggel. A sírok közepe virágos, ha pedig a tetejük betonlappal fedett, akkor a fejrésznél 1-2 virágváza van kiképezve a hála virágainak elhelyezésére. A 20. század első felében még minden temetés délután történt, hogy azon a végtisztességet a községbeliek megadhassák. 1950 után ez fokozatosan annyira megváltozott a lakosság létszámának növekedése miatt, hogy a nap bármely órájában temetnek. A családoknak gondot okozott a temetés 1945 előtt, amennyiben a házastársak egyike református, a másik pedig katolikus volt. A katolikus egyház nem engedte, hogy temetőjébe más vallású kerüljön. Idézet az evangélikus egyház 1925. szeptember 13-án kelt jegyzőkönyvéből: „A lelkész bejelenti, hogy a helybeli katolikus lelkész egy esetben megakadályozta evangélikus vallású halott eltemetését a majláthi temetőbe. " 1926. február 28-án a jegyzőkönyv ismét a vallási ellentétekről ír: „a róm(ai) kat(olikus) egyház részéről a felekezeti békesség megbontása csaknem napirenden van"}

91, A különböző vallásúak házasságkötése elég gyakori volt Nagydiósgyőrben (Diósgyőr, Vasgyártelep, Újdiósgyőr, Pereces), 1928-ban például a házasságok száma így alakult: református férfi református nővel 16 esetben, katolikus férfi református nővel 18-szor, görög katolikus férfi református nővel 1 ízben, református férfi katolikus nővel 16 esetben kötött házasságot.

194 A házasságot a katolikus templomban a plébános csak akkor kötötte meg, ha a különböző felekezethez tartozó házasulandók előre vállalták, hogy minden ~ A Diósgyőri Református Egyház anyakönyve 1724-1832. DRefl >3 A Diósgyőri Református Egyház presbiteri jegyzőkönyvei. DRefl '

4 A Diósgyőri Református Egyház esketési anyakönyve. DRefl