Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - Az evangélikus egyház

születendő gyermekük katolikus vallású lesz. Ezt az eljárást, reverzális megkövetelését a református egyház nem alkalmazta. Az evangélikus egyház Diósgyőrben, a lutheri reformáció terjedéséhez kedvező körülményeket biztosított II. Lajos magyar király felesége Habsburg Mária. O híve és pártfogója volt az új vallási irányzatnak. Védelmezői tevékenységérőt Luther Mártonnak is tudomása volt. Habsburg Mária 1522. február 2-án kapta férjétől ajándékba a diósgyőri várat, a hagyományos királynéi jegy ajándékként. Itteni tartózkodását követően a katolikus államvallás diósgyőri közösségének egysége megbomlott és 1530 körül már voltak követői a lutheri irányzatnak. Első prédikátoruk 1537-ben Körtvélyesi Dániel volt, akit Luther Márton munkatársa Melanchton Fülöp avatott pappá.

195 A reformáció szabad terjedését 1540-ben I. Ferdinánd király lefékezte a Bükk környékén azzal, hogy a diósgyőri váruradalmat gyarmati Balassa Zsigmondnak és feleségének, Fánchy Borbálának adta zálogba. A zálogszerződés tartalmazta, hogy „mindazok, amik az istentiszteletre és szolgálatra vonatkoznak, ne másként, mint ahogy régi időtől fogva szokásban van, gondoztassanak és intéztessenek. "

m Az utasításnak halálukig érvényt szereztek. (Balassa Zsigmond 1560-ban, Fánchy Borbála pedig 1563. februárjában halt meg.) Ezután Diósgyőr lakossága fokozatosan követi a lutheri irányzatot, majd a többi borsodi helységgel együtt a kálvini felfogást kezdik követni. Hevessy Mihály miskolci prédikátor, a diósgyőri birtokosok, guthi Országh Ilona és Borbála által is támogatott lelkipásztor szolgálatának kezdetén a lutheri reformáció követője, átvált a kálvini irányzatra. 1567. február 24-26-án tartott debreceni egyházi zsinat határozata értelmében az egész Tiszavidék és a tiszáninneni reformált hitű nép a kálvini reformációt fogadta el. 7 A lutheri reformáció a 18. századig nem jelenik Diósgyőr környékének egyházi életében. Az evangélikus vallású diósgyőri lakosokról az első öszszeírást az 1746-os katolikus egyházlátogatási jegyzőkönyv közli, vagyis Diósgyőrben is a török kiűzését majd a Rákóczi-felkelést követő új államberendezkedés, a migrációk, betelepítések nyomán jelennek meg új népelemek a 18. század első évtizedeiben. Diósgyőrben és az uradalom területén ezt a tendenciát erősítette a birtokjog is, hiszen 1702 után ismét kamarai kezelésbe került a diósgyőri jószág. A kamarai igazgatás, a gazdasági hivatalok, a Moravcsik Sándor 1958 BmLt XV-17. Diósgyor/1540 Moravcsik Sándor 1928 és Zoványi Jenő 1935