Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református iskola

szinten és az emeleten deszka padozattal, az emeletre és a padra 2 lépcső vezet. Anyaga az épületnek kő és tégla, „cserépzsindellyel". A magtár 1873­ban készült el. Diósgyőr iparosodása, gyáriparának fejlesztése fokozato­san szorította háttérbe a gazdálkodást, s az egyházi adónak terményben tör­tént fizetését pénzfizetésre váltották át. Csökkent, majd fölöslegessé vált a magtár, ezért 1884. szeptember 21-én megkezdték átalakítását leányiskola céljára. A földszinten tantermet alakítottak ki és 1889. szeptember 21-én már leányiskolának nevezték. 1924-ben újabb változás történt, mert az eme­letet lebontották és a földszinten 1 tantermet meg egy szertárhelységet ala­kítottak ki. A két tantermes iskolára 1935-ben emeletet építettek. Ezzel az iskolának 4 tanterme, 2 szertára, 1 irodája és tágas folyosója lett. Az illem­hely az udvaron külön épületben. 176 A templomkertben levő impozáns iskolaépület 1949-től állami tulaj­donba került Táncsics Mihály téri Altalános Iskola néven, de az 1990-es években ismét visszakerült a református egyház tulajdonába (36. kép). 1928 előtt a fiúknak és lányoknak külön iskolaépületük volt, ez felelt meg az elő­ző évszázadok társadalmi és erkölcsi felfogásának. Később már egy tante­remben tanultak fiúk és lányok, de külön padsorba ültették őket. Az emelet megépítése után a tanítók számát négyre növelték. Az iskola oktatási mun­kájára vonatkozóan a 16-18. századokból nem maradt forrás, csak gazdasági jellegű adatokat jegyeztek fel a jegyzőkönyvekben és számadókönyvekben. Megmaradt viszont az egyház őrizetében egy kézírással vezetett jegyző­könyv, melynek címlapján ez olvasható: „A Diós Győri Helvétziai Vallás­tételt tartó Nemzeti Fiú-Oskolának Jegyző Könyve melly készíttetett az 1800-ik Esztendőben, újonnan köttetett és bővíttetett 1842-ik Év Tavasz hó 10-én Geller János Rectorsága idejében." A két tanító közül a vezetőt ne­vezték mesternek, majd rektornak és később igazgatónak, ő tanította a fiúkat és ő végezte a kántori teendőket. Az említett jegyzőkönyvbe írtak minden adatot, ami a tanulókra vonatkozott és az iskolát érintő fontosabb intézkedé­seket, rendeleteket. Az 1800. esztendő rovatai a következők: „A tanuló neve. Rangja. Esztendeje. Feladattatásának ideje. Tanúsága. Úr Vacsorájával élt elsőbben. Oskolából elvétetett. Életmódja. Iskolából megholt. " A tanulók nevét így írták be, ha két azonos nevű gyermek volt; pl. 1807. év 20. tételén „Kender uttzai Tóth András fija János", vagy 1818. évben „Égerszegi Ist­ván, kőkertesi Egerszegi András fija", vagy „Malom uttzai Tóth János fij a János", 1824-ben „Szilvás uttzai Égerszegi István". 1826. esztendő után az apának csak a keresztnevét írták. A „Rangja" alatt azt jegyezték be, hogy „nemes", vagy „nemtelen", vagyis nem nemes származású. Nem írtak pontos 175 A Diósgyőri Református Egyház számadáskönyve 1796-1880. DRefl 176 A Diósgyőri Református Egyház jegyzőkönyvei. DRefl

Next

/
Thumbnails
Contents