Balázs József: Egyházak és iskolák Diósgyőrben - Tanulmányok Diósgyőr Történetéhez 3. (Miskolc, 1998)

I. EGYHÁZAK ÉS INTÉZMÉNYEIK DIÓSGYŐRBEN - A református iskola

szinten és az emeleten deszka padozattal, az emeletre és a padra 2 lépcső vezet. Anyaga az épületnek kő és tégla, „cserépzsindellyel". A magtár 1873ban készült el. Diósgyőr iparosodása, gyáriparának fejlesztése fokozatosan szorította háttérbe a gazdálkodást, s az egyházi adónak terményben történt fizetését pénzfizetésre váltották át. Csökkent, majd fölöslegessé vált a magtár, ezért 1884. szeptember 21-én megkezdték átalakítását leányiskola céljára. A földszinten tantermet alakítottak ki és 1889. szeptember 21-én már leányiskolának nevezték. 1924-ben újabb változás történt, mert az emeletet lebontották és a földszinten 1 tantermet meg egy szertárhelységet alakítottak ki. A két tantermes iskolára 1935-ben emeletet építettek. Ezzel az iskolának 4 tanterme, 2 szertára, 1 irodája és tágas folyosója lett. Az illemhely az udvaron külön épületben.

176 A templomkertben levő impozáns iskolaépület 1949-től állami tulajdonba került Táncsics Mihály téri Altalános Iskola néven, de az 1990-es években ismét visszakerült a református egyház tulajdonába (36. kép). 1928 előtt a fiúknak és lányoknak külön iskolaépületük volt, ez felelt meg az előző évszázadok társadalmi és erkölcsi felfogásának. Később már egy tanteremben tanultak fiúk és lányok, de külön padsorba ültették őket. Az emelet megépítése után a tanítók számát négyre növelték. Az iskola oktatási munkájára vonatkozóan a 16-18. századokból nem maradt forrás, csak gazdasági jellegű adatokat jegyeztek fel a jegyzőkönyvekben és számadókönyvekben. Megmaradt viszont az egyház őrizetében egy kézírással vezetett jegyzőkönyv, melynek címlapján ez olvasható: „A Diós Győri Helvétziai Vallástételt tartó Nemzeti Fiú-Oskolának Jegyző Könyve melly készíttetett az 1800-ik Esztendőben, újonnan köttetett és bővíttetett 1842-ik Év Tavasz hó 10-én Geller János Rectorsága idejében." A két tanító közül a vezetőt nevezték mesternek, majd rektornak és később igazgatónak, ő tanította a fiúkat és ő végezte a kántori teendőket. Az említett jegyzőkönyvbe írtak minden adatot, ami a tanulókra vonatkozott és az iskolát érintő fontosabb intézkedéseket, rendeleteket. Az 1800. esztendő rovatai a következők: „A tanuló neve. Rangja. Esztendeje. Feladattatásának ideje. Tanúsága. Úr Vacsorájával élt elsőbben. Oskolából elvétetett. Életmódja. Iskolából megholt. " A tanulók nevét így írták be, ha két azonos nevű gyermek volt; pl. 1807. év 20. tételén „Kender uttzai Tóth András fija János", vagy 1818. évben „Égerszegi István, kőkertesi Egerszegi András fija", vagy „Malom uttzai Tóth János fij a János", 1824-ben „Szilvás uttzai Égerszegi István". 1826. esztendő után az apának csak a keresztnevét írták. A „Rangja" alatt azt jegyezték be, hogy „nemes", vagy „nemtelen", vagyis nem nemes származású. Nem írtak pontos 175 A Diósgyőri Református Egyház számadáskönyve 1796-1880. DRefl 176 A Diósgyőri Református Egyház jegyzőkönyvei. DRefl