Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században - források - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 2. (Miskolc, 1997)

A latin és német nyelvű iratok fordítása

9. Szerafm Kristóf kérvényéhez, amelyben egy Miskolc környékén fekvő kertet kér.

Vélemény: a következő biztosok nézzék meg, eladományozható- e az a kert legszentebb császári felsége kára nélkül és mások jogának sérelme nélkül, vagy nem.

10. Sándor Benedek kérvényéhez.

Előterjeszti, hogy a Dakó Mátétól vásárolt Miskolc mezővárosban fekvő nemesi telkét Fánchy Borbála az egri káptalan előtt örök jogon neki adományozta és a telekbe iktatta. Elmondja, hogy a telket nemesi jogon Beatrix királyné, Mátyás király felesége adományozta egy bizonyos Kántor Máténak, majd László király megerősítette az adományt, ez a Dakó Máté pedig Kántor Máté örököse volt, ezért kéri, hogy őt és utódait ebben a házban ugyanolyan joggal, királyi beleegyezés alapján erősítsék meg. Előterjeszti továbbá, hogy Diósgyőr szőlőhegyén egy bizonyos szőlőt Fánchy Borbála örökre neki adományozott, és kéri, hogy örök jogon és királyi jóváhagyással ebben a szőlőben is tartsák őt meg.

Vélemény: ami a házat illeti, a biztosok figyelmesen tudják meg, hogy a kérelmező előterjesztése így van-e, és ha kiderülne, hogy az a valóságnak megfelelő, jelentésük után a házat császári és királyi kegyből neki lehet adományozni és megerősíteni. Ami a szőlőt illeti, azt a legkevésbé sem ítéljük a vártól elidegeníthető- nek, és az úrnő adománya érvényét veszti.

11. Győri János kérvényéhez.

Kéri Diósgyőr várában a kapitányságot, továbbá elmaradt zsoldjának kifizetését, azt állítja, erről vele elkészültek a számítások, és egy cédulát adtak neki. Továbbá Rajki György miskolci házát, továbbá négy, Pest vármegyében fekvő faluja éves hadiadójának és taxájának javára teendő adományozását a következő évekre.

218