Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
VI. Az állami vaskohászat és a gépipar egyesítése (1900-1913)
kakörébe is behatolnak. Kivonják magukat az állami vasgyárakkal szemben vállalt kötelezettségek alól, a valóságot elferdítő, mindennek csak korrektnek nem nevezhető beadványokkal igyekeznek sikereket elérni. Jelen esetben is ez a helyzet. Igaz, hogy a keréktalpgyártás a resicai gyár egyedüli joga, ezért is nem engedélyezték a diósgyőri gyár részére ennek a bevezetését - azt ellenben a resicai gyár kénytelen tűrni, hogy kovácsolt darabok gyártásával a diósgyőri gyár is foglalkozzék és erre a célra a legjobb berendezést alkalmazza. Diósgyőr a nagyméretű kovácsolt gépalkatrészek gyártására már évekkel ezelőtt berendezkedett (40. ábra), részben saját ellátásra, részben pedig a magángyárak kívánságára, hogy a szükségletet ne kelljen külföldről beszerezni, így a diósgyőri gyár kovácsműhelyében egy évtizede készülnek nagy géptengelyek, forgócsapok, nagy hajó- és hadfelszerelési tárgyak, újabban nagyméretű lövedékek, stb. nyersen kovácsolva. Az évi forgalom ezeken a cikkekben a következő volt: (37. táblázat) 37. táblázat A kovácsolt darabáru forgalma 1895-1905-ben Év Súly, t Év Súly, t 1895-ben 482 1901-ben 2017 1896-ban 1 191 1902-ben 1 993 1897-ben 1 949 1903-ban 2 142 1898-ban 2 179 1904-ben 2 177 1899-ban 2 746 1905-ben 2 490 1900-ban 2 687 Ez a tekintélyes mennyiség az akkori gyenge magyar iparnak szinte egész szükségletét kielégítette, tehát joggal feltehető a kérdés, hogy a resicai gyár ilyen cikkek gyártására be volt-e egyáltalán rendezkedve, vagy pedig ezeknek a cikkeknek a gyártására akart-e berendezkedni a diósgyőri gyár rovására. Feltehető, hogy beadványának sikere esetén ezt a gyártási területet kívánta elhódítani esetleg modernebb berendezésekkel a diósgyőri gyártól. Az említett nagyméretű kovácsolt alkatrészeket a diósgyőri gyárban nagysúlyú gőzverő alatt gyártották, amely gyártási mód drága, lassú és az igényeket nem teljesen kielégítő méretpontosságú volt. Kielégítő eredményeket csak megfelelő erősségű kovácsoló sajtóval lehetett elérni, melynek nagyobb alakító munkájával az anyag minősége sem szenved, sőt javul; gyorsan dolgozik, a darabokat nem kell any- nyiszor hevíteni, tehát a kovácsolás gazdaságosabb. Végül egy modernebb gép beállításával tetemes hideg megmunkálási költség takarítható meg, ezért vált szükségessé az új kovácsológép beállítása. A régi kovácsológépet gyáron belül más munkahelyre kívánták áttelepíteni, tehát nem kovácsmühelyi bővítésről, hanem modernizálásról volt szó. A pénzügyminiszter egyetértett a kereskedelemügyi miniszterrel abban, hogy az állami gyárak berendezéseiket a magángyárak rovására ne bővítsék, de csak abban az esetben ha a magánipar is ugyanilyen álláspontra helyezkedik az állami vasgyárakkal szemben, tehát a magánipar ne rendezkedjen be olyan munkák gyártására, melyek az állami vasgyárakban már régi idők óta bevezetésre kerültek, az pedig, ha elavult berendezést cserél fel az állami vasmű modernebbre nem jogosít fel egyetlen vállalatot sem arra, 141