Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)
V. A töretlen fejlődés korszaka (1888-1899)
20. táblázat Diósgyőr és Resica Bessemer-acélgyártásának összehasonlítása Mű 1885. év 1895. év Diósgyőr 215 000 q 516 280 q Resica 300 000 q 237 016 q A Bessemer-acélgyártás a diósgyőri gyár termelésében igen jelentős emelkedést és minőségi javulást hozott. A gyártott sínek a megkívánt követelményeknek megfeleltek, olyannyira, hogy még 1962-ben is láthattunk 1890-ben gyártott síneket egyes MÁV állomásokon, valamint mellékvonalakon. Az 1890-1895. években a síntermelés eléggé hullámzó volt. 1891-ben a csökkent igény a hengerműben termelés-visszaesést okozott. 1892-ben a négyszeres hosszúságú sínek hengerlésére berendezett reverzáló hengersor elkészült és a termelés megindult. Az acélhengerművet (újhengerdét), a gyár terepviszonyai mellett, jó helyre telepítették. A gyár keleti irányban megfelelő szabad területtel rendelkezett, ahová a nagy hosszat kívánó reverzáló, síngyártó hengersor és kikészítő éppúgy elfért, mint ahogy hely volt a vele szorosan kapcsolódó és az 1895-ben létesült új Siemens-Martin-acélmű részére is. A villamoshajtás és manipulátorok alkalmazása is újszerű. A diósgyőri „új sínhengermű” - új nevén gerendasor - átvonszolóival időállóbbnak bizonyult, mint a hengerlőkocsis darabtovábbításos megoldás. A hengermű építésére vonatkozó kereskedelemügyi miniszteri döntést a hengervonó gép és vele a hengersor típusának gondos vizsgálata előzte meg. Egyszerűbb lett volna egy lendítőkerekes egyirányban forgó gőzgéppel hajtott triósort választani, azonban nagyméretű szelvények gyártására - különösen hogy blokksor még nem volt - egykét tonnás tuskóból indulva, billenőasztal szerkezetekkel gépesített triót kellett volna létesíteni. Ezeket az idő nem igazolta. A reverzáló duósor előnyújtó állványainál a felső henger szúrásonkénti állíthatósága rendkívüli előnyöket nyújt üregezési szempontból. A kezdő szelvény szabadabban választható meg, a hengerállványszám (2 vagy 3) és ezzel a hengerszerszámköltség a legkedvezőbb. Nyilván mindezek szerepet játszottak és ezzel nagy távlatú műszaki szintet biztosítottak, amikor az akkori technika állása mellett a nehezebb utat választották és reverzáló, hengervonó gőzgépre esett a döntés. Nem kis büszkeséggel gondolhatunk arra, hogy a budapesti Láng Gépgyárat megfelelőnek tartották az előállításra. Még csak két év telt el azóta, hogy Ridler berlini professzor igen merész, feltűnő újításokat hozó megoldásokkal megszerkesztette gráci hengerműi gőzgépét. A diósgyőri hengervonó gőzgép szerkesztésekor ezt vették mintául és Ridler professzor tanácsait is kikérték. Hengersorhajtó gőzgépeknél a gőzhengerekben és a vezetékekben munkaszünetkor kondenzálódó víz okozott sokszor töréseket. A kondenzációs lehetőséget különféle módosításokkal a diósgyőri gőzgépeknél minimumra csökkentették. Az elkészült reverzáló, 4 000 LE teljesítményig terhelhető gőzgépet, a hengersorba beépített állapotban a 28. fénykép ábrázolja (28. ábra). 98
