Kiszely Gyula: A Diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története 1867-1945 - Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 1. (Miskolc, 1997)

IV. A diósgyőri vasgyártás felvirágoztatása (1878-1887)

** Vasöntvénygyártás 1871-től van, a zárszámadások csak 1881-től ismertetik a termelési adatokat.

*** Az ózdi gyár adatainak forrása: dr. Kóródi József: Borsodi iparvidék. Budapest, 1960.

Ha a borsodi kohászat kialakulása szempontjából vizsgáljuk Diósgyőr és Ózd fejlődését, szemléltető képet nyújt a tárgyalt időszakra a két vállalat össztermelésének és munkáslétszámának összehasonlítása (18. táblázat).

Diósgyőr és Ózd termelésének összehasonlítása 1879-1889-ben

18. táblázat

Év

Hengerelt készáru*

Munkás létszám: fő

Diósgyőr Ózd

Diósgyőr** Ózd**

1879

3 161

5 223631

1880

4212

5 159

684

646

1881

5 182

5 538

1 138

795

1882

8 686

9 873

1 394

931

1883

16 630

11 603

1 536

1 122

1884

24 298

15 203

1 547

1 140

1885

26 884

13 200

1 773

910

1886

18 048

13 068

1 356

830

1887

24 253

15 699

1 381

850

1888

36 147

14 855

1 605

920

1889

35 095

18 095

1 637

1 010

* Az ózdi gyárnál a félkészárut az összehasonlítási adatok nem tartalmazzák, a diósgyőri összes készáruból a síncsavar, sínszeg, szegecs, kovácsolt áru, acél- és vasöntvény levonása utáni összeg a tiszta hengerelt készáru.

** A munkás létszámban a bányák dolgozói is szerepelnek.

Az összehasonlítási adatokból szembetűnően látható, hogy az 1879. évi Siemens- Martin- és az 1882. évi Bessemer-acélgyártás bevezetésével a diósgyőri termelés ugrásszerűen megemelkedik és az ózdi készárutermelést megelőzi. Az ózdi gyár a készárukon kívül félkész árut is jelentős mennyiségben termelt, részben saját szükségletre, részben pedig borsodnádasdi gyára részére. Ezt a mennyiséget azonban az összehasonlításnál nem vettük figyelembe, mert a diósgyőri zárszámadások a félkész terméket nem tüntetik fel, habár a diósgyőri gyár is gyártott saját szükségletre félkész árut. Félkészáru alatt a mai értelemben vett bugát értjük. Továbbiakban közölt összehasonlító adatainkat is ebben az értelemben dolgoztuk ki.

Ózd és Diósgyőr összehasonlításának nem csak az a célja, hogy a két borsodi gyár vetélkedését szemléltesse, hanem Diósgyőr fejlődéséhez kíván mércét adni. A diósgyőri gyár évről-évre nagyobb versenytárs, függetlenül attól, hogy az eredeti alapítási célnak megfelelően az Államvasutak és az állami érdekeltségű vállalatok szükségleteit elégítette ki elsősorban és csak a fennmaradt mennyiséget értékesítette a magánpiacon.

91