Tóth Péter: Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve I. (1569-1600) - Miskolc város történetének dokumentumai 1. (Miskolc, 1990)
A városkönyv történeti forrásértéke (Csorba Csaba)
A városkönyv történeti forrásértéke Miskolc város jegyzőkönyveinek napjainkig hiánytalanul megmaradt sorozata első darabja egy egész bőrbe kötött vaskos könyv, melynek elülső fedőlapjára vaknyomással készült szövegből kiderül, hogy 1554-től (valójában azonban 1569-től) tartalmaz bejegyzéseket. Szendrei János szerint 1721-ben, amikor a kötést először restaurálták, az 1554-1568 közötti rész valószínűleg "kimaradt és elveszett."1 Az 1988-ban ismét restaurált kötet2 már több mint két évszázada forgatott alapvető forrása a város historikusainak. Az 1586-os éhinséget (tévesen 1585-re keltezve) Miskolc első történetírója, Benkő Sámuel is említi a városkönyv bejegyzése alapján történeti-orvosi helyrajzában.3 Kun Miklós, Miskolc város főbírája 1842-ben megjelent kis történeti-várospolitikai művében a jegyzőkönyvet szószerint idézi az említett éhiséggel kapcsolatban, a helyes (1586-os) keltezéssel.4 Az ezidáig legmonumentálisabb várostörténeti feldolgozás szerzője, Szendrei János a jegyzőkönyv első kötetét leírja, hosszasan idéz belőle részeket.5 A városkönyvek sorozatát különösen Marjalaki Kiss Lajs búvárolta nagy buzgalommal; több évtizedes munkával készült monumentális cédulagyűjteményét a Herman Ottó Múzeum őrzi, munkatársai várostörténeti feldolgozásaik során gyakran merítettek belőle.6 Tehát jól ismert és jelentőségéhez képest megbecsült forrásnak számít a városkönyv. Mégis, mindennek ellenére mindeddig igazán tüzetesen nem foglalkoztak sem a kiadásával, sem dokumentumanyagának feldolgozásával. Városi jegyzőkönyvek - s méginkább számadáskönyvek - kiadása már a múlt században megkezdődött Magyarországon, aztán századunkban ez a kezdeményezés elhalt, nem számítva Sopront.7 1945 után a városi jegyzőkönyvek kiadását - úttörő módon - Debrecen kezdte meg 1979-ben, s folytatja azóta is.8 A debreceni példa adta az ötletet Tóth Péternek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár tudományos munkatársának, hogy érdemes lenne a miskolci városi jegyzőkönyvek legrégebbi szövegeit kiadni. Abból indult ki, hogy mint nyelvemlék - nemcsak mint történeti forrás - érdemel akkora figyelmet az 1600-ig terjedő rész, hogy teljes szövegében, minden rövidítés nélkül megjelenjen. A gondolatot tett követte, s így készült el jelen kiadás, amely az 1569-1600 közötti bejegyzések hasonmását, és mai átírását tartalmazza. Miskolc város új monográfiája munkálataihoz kapcsolódóan remélhetőleg az elkövetkezendő években lehetőség lesz arra, hogy a városi jegyzőkönyvek kiadása folytatódjon. Célszerű lenne, ha az 1711-ig terjedő időszak szövege hasonlóan az 1569-1600 közöttihez, teljes szövegében megjelenjen (mai olvasat szerinti átírásban). Ennek a terjedelme nem olyan nagy, hogy a teljes szövegű kiadással szemben a kivonatos közlésre kényszerüljünk. Ezt követően immár tartalmi kivonatok (regeszták) formájában lenne célszerű közreadni az 1849-ig terjedő időszak jegyzőkönyveit. Miskolc jegyzőkönyvei kezdettől magyar nyelven íródtak, míg a debreceniek latin nyelvűek a XVI. században.9 A miskolci jegyzőkönyv 1600-ig terjedő részének bejegyzései rövidek, sokszor mindössze egy mondatosak. Rendkívül lényegretörően, szabatosan fogalmazottak, a korszak olykor körülményeskedő stílusától eltérően a mai laikus olvasó számára is egyértelműen, könnyen magyarázhatók. Jellemzőjük továbbá a jogi szakkifejezések szinte kizárólagosan magyar nyelven történő alkalmazása. Rendkívül kevés a latin szó, kifejezés, holott a kor, sőt még a XVII-XVIII. század irományaiban is hemzsegnek a latin szavak. A miskolci jegyzőkönyv legfeltűnőbb jellemzője, hogy a bejegyzések száma évenként rendkívül változó. Sőt van három olyan esztendő is (1592,1597,1599), amelyben egyáltalán nem jegyeztek be semmi.10 A jegyzőkönyvi bejegyzések száma évenkénti bontásban a következő: 1569: 20 1574: 1 1579: 23 1584: 13 1589:14 1594: 10 1599: 1570: 38 1575: 5 1580: 9 1585: 27 1590:23 1595: 30 1600:3 1571: 1 1576:16 1581: 24 1586: 16 1591: 23. 1596: 12 1572: 13 1577:13 1582: 1 1587: 11 1592: 1597: 1573: 24 1578: 9 1583: 8 1588: 21 1593: 13 1598: 14 Igaz ugyan, hogy néhány esetben egyes bejegyzések datálása vitatható, azonban ez a tény nem változtat az összképen és az arányokon. További kutatásokat igényel e tények magyarázata, de ez nem ennek a tanulmánynak a feladata, amely nem részletes elemzésre, hanem inkább csak kérdések felvetésére vállalkozik. Szembetűnő egyébként a különbség a debreceni városkönyv évenkénti bejegyzéseinek nagy száma és a miskolci jóval szerényebb volumene között. Ennek valószínű oka, hogy Debrecen ebben a korban Miskolcnál jóval népesebb, gazdaságilag jelentősebb, forgalmasabb város. Részben ebből következőleg közigazgatása is fejlettebb, írásbelisége kiterjedtebb. Feltehető a kérdés, miért éppen 1569 - cél kezdődnek a jegyzőkönyvi 55
