Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
K
_K____________ és az Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez c. lapokban jelentek meg. Több műve, életrajza, naplói kéziratban maradtak. Irodalom : Szinnyei J.: Magyar írók V. 1122. KÁSSA GÁBOR /Sátoraljaújhely, 1893. november 22. - Budapest, 1961. május 27./ Festő. Iskoláit szülővárosában, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte, Edvi Illés Aladár és Bosznay István voltak mesterei. Mint fiatal művész a kecskeméti művésztelepen dolgozott az újhelyi szár mazású Révész Imre mellett 1920-ban. Később Sopronban, Zalaegerszegen és Győrben rajztanár. 1926-ban állami ösztöndíjjal Münchenben, Nürnbergben, majd Hollandiában volt tanulmányúton, ahol a német és a németalföldi mesterek képeinek tanulmányozása és a párás tenger különös színhatásai művészi látókörét jelentősen tágított ták. Rotterdamban kiállításon mutatta be nagyméretű vízfestményeit. Később Berlinben, Varsóban és Münchenben is rendezett kiállítást. Itthon az óbudai Árpád Gimnázium rajztanáraként dolgozott. Az 1920-as évektől kiállító művész, a tárlatokon kiállított képeire jó kritikákat kapott. 1935-ben "Borult reggel" c. vízfestményével elnyerte a Balatoni Intézőbizottság díját, ezzel bekerült a legelismertebb Balaton-festők sorába. 1937-ben a "Műterem"-ben, Budapesten rendezett gyűjteményes kiállításán feltűnést és elismerést arattak képei: "Cinkotai menyecske", "Úcskás-piac", "Olvasó öreg", "Kárpáthy Jenő festőművész arcképe" és húga portréja. Járta az országot, különösen a Balaton vidékét és az Alföldet. Ebben az időben festette az "Alföldi ést"-et, mellyel 1939-ben a Zala-érmet, az "Alföldi gulyás" c. képével 1940-ben a Halmos "Élet kép-díjat" nyerte el. A Nemzeti Szalon arcképkiállításain és a Műcsarnok tárlatain jellemábrázoló portréival és havas tájképeivel aratott nagy sikereket. 1941-ben Csók Istvánnal és Kárpáthy Jenővel volt közös kiállítása. 1942-ben a Műcsarnok tavaszi tárlatának legjelentősebb képei közé sorolták a "Májusfa" és "Megérkezett a komp" c. nagyméretű akvarelljeit. 1943-ban elnyerte az Állami Akvarell-díjat és az Eszterházy-díjat, a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesületének titkára lett. Pompás művészportrékkal, önarcképekkel, családi képekkel szerepelt a kiállításokon. A felszabadulás után sorozatban örökítette meg a rommá lőtt Budát,- 38 -