Hőgye István: Neves újhelyiek. Életrajzi lexikon - Zemléni Füzetek 4. (Sátoraljaújhely, 1986)
K
39 K a Duna-hidak roncsait és az újjáépítést, ezt a 48 akvarelljét a Budapesti Történeti Múzeum vásárolta meg. Az akvarellfestés kiváltó művelője volt, de pl. "Az utolsó garas" c. olajképe is remekmű. Halála utá'ni kiállításai: Sopronban /1961/, Sátoraljaújhelyen /1977/. Művei : Közgyűjteményekben, magángyűjtőknél Sopronban és Sátoraljaújhelyen, valamint szerte az országban és külföldön megtalálhatók. Irodalom : Művészeti Lex. II. 574, Magyar Életrajzi Lex. I. 873, Becht Rezső: Kassa Gábor /Soproni Szemle 1962. l.sz./ KATONA MIHÁLY DÉNES /Oercsika, 1782. szeptember 24. - Sátoraljaújhely, 1874. június 9./ Piarista tanár, növénynemesítő, szakíró. Iskoláit Pozsonyban, Magyaróváron és Tatán végezte. 1802-től a piarista rendbe lépett, bölcsészeti és teológiai tanulmányokat folytatott, bölcsészdoktorátust szerzett. A rend magyarországi iskoláiban Kalocsán, Tatán, Szegeden, Kolozsváron, Léván, Vácon tanított. 1833-ban a nagykárolyi gimnázium igazgatója lett, majd Kecskeméten, 1841-től Szegeden igazgató. 1843-tól a sátoraljaújhelyi rendházban élt nyugalomban haláláig. Az újhelyi rendházhoz tartozó növénykertben ak- limatizáló növénynemesítéssel foglalkozott és több mint száz tudományos cikket, tanulmányt írt különféle szakfolyóiratokba . Fontosabb cikkei 1837-től az Athenaeum, a Tudományos Gyűjtemény, a Gazdasági Tudósítások, a Magyar Gazda, a Természetbarát, a Gazdasági Lapok, a Falusi Gazda, a Magyar Kertész, a Kertészgazda c. lapokban jelentek meg. 1862-ben megismerkedett Xántus Dánossal, aki Amerikából szőlővesszőket, magvakat küldött. Az újhelyi és a zempléni birtokosok szívesen várták és kérték Katona tanácsait. Szakcikkei mellett szépirodalommal és matematikával is foglalkozott. Sok műve kéziratban maradt. írt verses eposzokat, történelmi, filozófiai, matematikai műveket magyarul és latinul. Megírta önéletírását is. Művei : Honi indigó /Pest, 1839/, Honi indigó gyártás haladása /Szeged 1841/, a Hegyes szeglet meghámozása /Szeged 1943/, - latinul is megjelent 1952-ben Pesten, - Értekezések a szelíd gesztenyefáról, a borok királyáról /Pest 1850/, Gyümölcsfák nemesítése
